Moszkva bizakodik és nagyon készül a 2012-es olimpiára. A csütörtökön kezdődő, az athéni olimpiára kvalifikáló öttusa-világbajnokság résztvevői visszafogottan "várjuk ki, milyen lesz a verseny alapon" néznek a rajt elébe. A két kijelentésnek látszólag semmi köze nincs egymáshoz, mégis szorosan összefüggnek.
Balogh Gábor jó idényt tud maga mögött, így joggal bizakodik a moszkvai világbajnokság elôtt (fotó: Mirkó István)
Balogh Gábor jó idényt tud maga mögött, így joggal bizakodik a moszkvai világbajnokság elôtt (fotó: Mirkó István)
Balogh Gábor jó idényt tud maga mögött, így joggal bizakodik a moszkvai világbajnokság elôtt (fotó: Mirkó István)
Balogh Gábor jó idényt tud maga mögött, így joggal bizakodik a moszkvai világbajnokság elôtt (fotó: Mirkó István)
Kezdjük a második résszel, a visszafogottsággal, amit úgy is fogalmazhatunk: tartanak a versenytől. Mégpedig azért, mert hiába tartoztak-tartoznak a szovjetek, illetve az oroszok a sportág meghatározó versenyzői közé, Moszkva mindössze két férfivilágbajnokságot rendezett eddig: 1961-ben és 1974-ben. Női vonalon pedig "csak" Eb-nek volt a házigazdája, mégpedig 1997-ben. Vagyis 30 éve volt legutóbb öttusa-vb az orosz (szovjet) fővárosban! Azóta viszont rengeteget változott a sportág. Ráadásul ilyen nagyszabású eseményre, a két nem közös vébéjére még egyszer sem vállalkoztak. Most, hogy célba vették a 2012-es olimpiát, ennek is nekivágtak: harminc év elteltével Moszkva olyan vb-nek akar a házigazdája lenni, amely "ugródeszka" lehet 2012-be. Ezt vehetjük akár jó előjelnek is, és akkor bízhatunk egy zökkenőmentes, kvalifikáló vb-hez méltó lebonyolításban. És hogy mi, magyarok miben reménykedhetünk még? Ha a múltba tekintünk vissza, akkor egy rossz sorozat megszakadásában, viszont ha csak néhány esztendőt "lapozunk" vissza, egy jó sorozat folytatásában. Mit jelent a rossz sorozat? Az eddigi moszkvai világversenyeken, a fentebb említett két férfivilágbajnokságon, valamint a női Eb-n sem született magyar aranyérem. A férfiaknál Balczó András 1961-es bronzérme, valamint a csapat két ezüstérme jelentette a csúcsot, míg a női váltó a dobogó harmadik fokára állhatott. Szóval, jó lenne végre aranynyal távozni az orosz fővárosból. És ebben éppen a jó sorozat alapján bízhatunk. Női versenyzőink ugyanis tavaly két arany- (Vörös Zsuzsanna és a Vörös, Füri Csilla, Simóka Bea összetételű váltó) és egy bronzémet (a Vörös, Füri, Simóka csapat) szereztek Pesaróban, míg a férfiak (Balogh Gábor, Horváth Viktor, Kállai Ákos) csapatban és váltóban is a dobogó tetejére állhattak. Ráadásul csapatban elért győzelmük zsinórban a harmadik (2001, 2002, 2003) volt.
"Minél jobban akarunk szerepelni, és ebben, mint a magyar öttusázók esetében mindig, benne van az aranyérem is" – fogalmazta meg röviden a célt Pálvölgyi Miklós, a férfiak szakvezetője. Mint mondta, Baloghnak nagyon jó idénye volt, két rangos versenyt megnyert, pekingi győzelmével kvótát szerzett. Jó pszichés állapotban van, tudja, mi a teendője. Kállainak is van kvótája, de mivel még nyílt a harc, nyilván bizonyítani akarja, hogy valóban őt illeti meg az athéni részvétel. Horváth Viktor a világranglistán elfoglalt előkelő helye alapján elvileg szintén kvótás, őt viszont bizonyára az fogja hajtani, hogy éremmel erősítse meg ezt a kvótát. Pálvölgyi kollégája, Kulcsár Antal azt elemezte, hogy ezt a vébét "a helyén kell kezelni", vagyis se a jó, se a gyengébb teljesítményből nem szabad az olimpiára vonatkozó messzemenő következtetéseket levonni. A vébé önbizalmat adhat, meghatározhatja, hogy milyen területeken kell erősíteni Athénig – vagyis a közvetlen ötkarikás felkészülés jó kiindulópontja lehet. "Két kvótásunk már van, Vörös és Füri, de lehet harmadik is, bár a fiatal Szatmári Adrienntől ezt még nem várom. Neki az a feladata, hogy a csapatot segítse. Váltóban a tavalyi trió indul, így Vörös mellett nekik is lehetőségük nyílik címük megvédésére" – mondta a nők szakvezetője. A sportág magyar hívei ezek után okkal bízhatnak abban, hogy megszűnik a moszkvai átok…