Biztos, ami biztos

Ilyesmiben nincs gyakorlatunk, rendhagyó eset, erre még nem volt példa, ez a 21. század újdonsága lenne. Bármennyire is szokatlan így, első hallásra, nem holmi hirtelen támadt ötletről van szó. Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) belga elnöke már 2001 óta foglalkozik a gondolattal, a játékok szabályszerű biztosításának lehetőségével. Nem nehéz következtetni a nyomós okokra, amelyek Rogge-nak indítékul szolgáltak eme akcióhoz. Ezek nyomán – a NOB végrehajtó testületének február végén éppen Athénban tartott ülésén hozott döntése értelmében – egyik alelnöke, a német Thomas Bach, illetve a pénzügyi bizottság Puerto Ricó-i elnöke, Richard Carrion vezetésével egy tárgyalóküldöttség a megbeszélések egész sorát tartotta az utóbbi napokban a Londonban székelő különféle biztosítótársaságokkal. A világkereskedelmi ikertornyok emlékezetes New York-i lerombolását, tehát 2001. szeptember 11-ét követően minden korábbinál erősebben foglalkoztatta a NOB vezérkarát az olimpiai játékok védelme, megóvása a terrorizmustól. Rogge egyébként nem kis aggodalommal tekintett a ráadásul ugyancsak amerikai földön nem sokkal a tragédia után, 2002 elején Salt Lake Cityben megrendezett téli olimpia elé. Azóta világméretűvé váltak a terrorakciók, prioritás a játékok biztonságának ügye, s ezenkívül is számos egyéb bizonytalansági tényező indokolja a NOB lépését. Nem utolsósorban anyagi megfontolások is meghúzódnak a háttérben, hiszen a nyári játékok esetleges megszakadása, elmaradása esetén óriási veszteség érné az ötkarikás mozgalmat, amelynek működtetése egy-egy négyéves olimpiász periódusában mintegy 200 millió dollárra rúg. Jelenleg a NOB bankszámláján megközelítően 160 millió dollár képezi az aranytartalékot, tehát negyvenmillióval kevesebb, mint amennyire szüksége lenne 2008-ig. Az athéni bevételekre égető szükség van. ---- A