Pierluigi Collina

Az olasz sípmester is viszonylag fiatalon, 31 évesen került hazája legjobb játékvezetői közé, de akkor még csak külsejével tudott kitűnni közülük, hiszen a világ egyik legjobb bírójának, Pierluigi Pairettónak csillaga magasan ragyogott, mögötte olyan kiválóságok álltak még készenlétben, mint Ceccarini, Trentalange, valamint Braschi.
Collina azért szépen csendesen, de elérte nagy álmát: 1995-ben FIFA-játékvezető lett. Egy év múlva már az atlantai olimpián ismerte meg nevét a széles közvélemény, az ötkarikás játékokon a legjobb játékvezetők közé nőtte ki magát, nem véletlen, hogy ő lett a finálé játékvezetője is. A döntő egyébként egy elég vitatott, lesgyanús góllal dőlt el a nigériaiak javára Argentína ellen. Collina az olimpia után a világbajnokságra is utazott, ám ott nem jutott komoly szerephez, az Európa-bajnokságon azonban már három mérkőzésen is közreműködhetett. Igazából ez döntötte el Collina javára azt, hogy ő az ország első játékvezetője a szintén kiváló képességekkel bíró Stefano Braschival szemben.Collina életének egyik legnagyobb élménye mindenképpen az 1999-es Manchester United–Bayern München BL-döntő volt. Talán a legemlékezetesebb BL-finálé volt, hiszen a Bayern 89 percig kezében tartotta a kupát Basler korai góljával, ám előbb a 89. percben Sheringham, míg a rendes játékidő hosszabbításában Solksjaer bevette Kahn kapuját, a sírból visszahozva a győzelmet. Az olasz sípmester közben tényleg a világ egyik legjobb, ha nem a legjobb sípmesterének nőtte ki magát, ezt is jelzi, hogy a világbajnokságon remekül működött közre (igaz, sokan megkérdőjelezik, hogy az argentin-angol meccsen jogos volt-e a britek javára megítélt tizenegyes…), ezért nem volt véletlen, hogy szinte egyhangúlag választották ki a döntő levezetésére. Collina ott is bizonyította klasszisát, szinte hiba nélkül dirigálta a finálét, és természetesen az Európa-bajnokság meghívott játékvezetők keretében is helyet kapott. Az Eb-re egy UEFA-kupa döntővel hangolt, a kontinensbajnokságon azonban nem valószínű, hogy a döntőt vezetheti, lévén, ritkán adnak valakinek egymás után vb- és Eb-finálét. Igaz, Collina akkora egyéniség, hogy esetében megdőlhet ez a tétel…