Gilles Veissiere

A nizzai játékvezető már kamaszként, 15 évesen letette a játékvezetői vizsgát, és alig túl a harmincon, 1990-ben az élvonalbeli síposok között találta magát, majd 1992-ben teljesült egyik nagy vágya: FIFA-játékvezető lett.
Még ugyanebben az évben egy KEK-meccsen (hol van már ez a kupasorozat…) mutatkozhatott be a nemzetközi porondon, Dublinban a Bohemians a Steaua Bukarestet fogadta. Az elkövetkező fél évtizedben nem kapott komoly feladatokat, igazából csak az 1997-es malaysiai ifjúsági világbajnokság említhető meg. Az igazi áttöres számára 2000-ben jött el: előző évben visszavonult a francia játékvezetés történetének egyik legnagyobb egyénisége Marc Batta (nem méretre volt a legnagyobb, hiszen mindössze 168 centire nőtt), így Veissiere előtt megnyílt az út. A 2000-es Európa-bajnokságon a Románia–Portugália, valamint a Jugoszlávia–Spanyolország mérkőzést bízták rá, utóbbi talán örökre emlékezetes marad számára, ugyanis majdnem "megruházták" a lefújás után a pályára beugró szurkolók… Veissiere 2001-ben – némi meglepetésre – az UEFA-kupa döntőjét kapta meg, és bár a Liverpool és az Alaves felejthetetlen mérkőzést vívott (5-4), a sípmester teljesítményétől nem voltak elájulva a kritikusok, mert bár rendkívül nehéz volt a meccs, sok hibát vétett a mérkőzésen. Az ázsiai világbajnokságon annak ellenére ő is csak epizódszerepet játszott, hogy a francia nemzeti tizenegy már a csoportmeccsek után búcsúzott. Így tett ő is, mivel az Argentína–Nigérián – bár nem követett el nagy hibát – ismét nem volt korlátlan úr a pályán, míg a Japán–Tunézia mérkőzésnek az afrikaiaknak maradt adós egy tizenegyessel.Veissiere-nek egyébként hattyúdala lesz ez a találkozó a nemzetközi porondon, mivel 45 éves lévén a szezon végén szögre kell akasztania a sípot. Nem kizárt, hogy a FIFA ezért neki szeretné adni a döntőt, de ehhez Henryéknak is lesz valószínűleg egy-két szavuk.