Gyenge rajt két vereséggel

Márpedig most ez történt: nem sokkal a világbajnokság rajtja előtt a testvére – aki egyébként a kormányzati munkában is szerepet vállalt – meghalt, így azokat a csapatokat, amelyek addig nem érkeztek meg a fővárosba Dohába, a gyászszertartásra érkezők kiszorították a Sheraton Szállóból. "Természetesen" a vasárnap este landolt magyarokat is már az Intercontinentálba szállították a szervezők, ami legalább olyan pazar, mint a Sheraton, ám a vb helyszínétől gyalog 5 percnyi távolság így busszal 10 percnyire módosult. (Még jó, hogy előre kellett bejelentkezni, mert a most váratlanul érkezőknek, köztük a Horvát Olimpiai Bizottság küldöttségének már nem találtak szobát egész Dohában.) Félreértés ne essék, kibírható, ezzel a kis történtettel csupán azt szerettem volna érzékeltetni, hogy – ez vélhetően az elkövetkezendő egy hét minden napján tapasztalják majd a mieink – itt tényleg semmi sem biztos, csak ami már megtörtént.
Mert Katarban vagyunk…
Ahol egyébként a szervezőket valószínűsíthetően nem a stressz miatti infarktus gátolja a munkavégzésben, ugyanis vasárnap délután a legnagyobb nyugalommal ácsolták a Kiállítási Központ alkalmi lelátóit, s az sem zavarta különösebben őket, hogy a hétfő reggeli rajtnál éktelenkedett még néhány felesleges állvány a csarnokban. Az akkreditálásnál sem siettek túlzottan, de úgy általában sem lehet megvádolni őket azzal, hogy kapkodnának. Márpedig teendőjük akad bőven, ugyanis a világbajnokságra 86 férfi és 66 női válogatott érkezett meg, s ez bizony árnyaltan fogalmazva is óriási kihívást jelent. Ez azonban legyen az ő gondjuk, mert nekünk van sajátunk: két vereséggel rajtolt a magyar küldöttség…
A nőknél a mieink a második helyen kiemelt hongkongiakkal, vagy ha úgy jobban tetszik, a "kínai B-válogatottal" kezdtek. Ez a kitétel egyáltalán nem túlzás, tekintve, hogy a hongkongi csapatban a "nagytestvér által levetett" pingpongosok szerepelnek, akik közül amúgy kettő – Tie Ja-na és Lin Ling – a világranglistán az első tízben van. A papírforma tehát nem sok jót ígért, a meccs pedig még annyit sem hozott… Igaz ugyan, hogy Tóth Krisztinának Csang Zsuj, Bátorfi Csillának pedig Tie Ja-na ellen volt három szettlabdája, ám ennél több pozitív töltetű megjegyzést, ha megfeszülök, sem tudok írni erről a meccsről. Legyen elég annyi, hogy mindössze hetven perc kellett az ázsiaiak szettveszteség nélküli 3:0-s győzelméhez, s ezt legfeljebb azzal lehet finomítani, hogy ebben nincs semmi meglepő, meg aztán a mieinknek ezen a világbajnokságon nem is ezt a meccset kellett megnyerniük.
"Kifejezetten jónak tartom, hogy a hongkongiak ellen kezdünk, mert így a fárasztó utazás másnapján éppen azon a meccsen leszünk túl, amelyet valószínűleg a legfittebb állapotban sem tudnánk megnyerni" – mondta még a rajt előtt Tarján András, a válogatott szakvezetője, így ezt a 0:3-at tudjuk be ezen elv gyakorlati megvalósulásának. A legnagyobb izgalmat egyébként a találkozó vége után két órával egy dél-koreai "jóakaró" okozta: a küldöttségük egyik tagja bizalmasan azt ajánlotta Bátorfi Csillának, hogy nézzen utána Csang Zsujnak, akit a 2002-es Ázsia Játékokon egyszer már kizártak, mert jogosulatlanul szerepelt a hongkongi válogatottban. A nemzetközi szövetség szabályai szerint ugyanis az új állampolgárságú asztaliteniszezőnek három évet ki kell hagynia, mielőtt új hazájának nemzeti válogatottjában asztalhoz áll. Nos, jelentem, a nyomozás Csang Zsuj ügyében lezárult: ha megalapozott lett volna a "füles", az egyértelmű óvási alapnak számít, de erről szó sincs. Igazság szerint nehezen is lehetett elképzelni, hogy az éremre pályázó honkongiak ekkora bakot lőnének egy világbajnokságon, s ezt támasztotta alá az a tény is, miszerint éppen a hároméves szabály miatt nem hozták el Dohába a világranglistán 10. helyen álló Lin Linget…

Szóval maradjunk abban, hogy ez a meccs 3:0-ra elment, miként a férficsapat is kikapott 3:1-re a románoktól. Ez utóbbi összecsapás ugyan nem tűnt annyira reménytelennek, mint Bátorfiék Hongkong elleni derbije, de ha az előzetes esélylatolgatásnál 30 százalékot adtak a mieinknek, azt már optimista előrejelzésnek lehetett tekinteni… Pázsynak Filimonnal szemben nem sok sansza volt, Demeter viszont már sokkal jobban megizzasztotta Crisant, ám az eredményt tekintve nem volt lényeges különbség kettejük teljesítménye között. A nap egyetlen magyar győzelme Fazekas Péter nevéhez fűződött: a románok legfiatalabbját, a néhány éve még Zwickllel az ifik között nagy csatákat vívó Ciotit verte egészen jó, de mindenképpen magabiztos játékkal. Felcsillant tehát a remény a felzárkózásra, ám egy pillanatnál tovább ez sem tartott, miután Pázsy – aki bizony játszott már ennél sokkal jobban is… – Filimon után Crisant sem tudta igazán megszorítani.
Két vereség, 1:6-os mérkőzés- és 7:19-es játszmaarány.
Ez a nyitónap mérlege, aminél bizonyára lesz még sokkal jobb is, hiszen a női csapatra kedden már verhetőbb (Fehéroroszország és Japán) ellenfelek várnak, és a férfiaknak sem kell helyből feladniuk a horvátok elleni meccset.
Szóval lehet bizakodni, ha másban nem, hát abban, hogy – tudják – Katarban bármi megtörténhet…

Csapat-világbajnokság, Doha
Férfiak. Az 1–12. helyért. A-csoport: Kína–Franciaország 3:0, Dél-Korea–Japán 3:0, Ausztria–Olaszország 3:0. B-csoport: Tajvan–Hongkong 3:2, Svédország–Oroszország 3:1, Németország–Belgium 3:1. A 13–24. helyért. C-csoport: Csehország–Dánia 3:1, Görögország–Szerbia-Montenegró 3:0, Spanyolország–Hollandia 3:0
D-csoport
Románia–Magyarország 3:1
Filimon–Pázsy 3:1 (8, –9, 5, 9), Crisan–Demeter 3:2 (8, –7, 7, –9, 9), Cioti–Fazekas 1:3 (3, –11, 8, 8), Crisan–Pázsy 3:1 (6, –6, 7, 4)
Horvátország–Lengyelország 3:0, Fehéroroszország–Norvégia 3:0
Nők. Az 1–12. helyért. A-csoport: Kína–Németország 3:0, Dél-Korea–Oroszország 3:0, Szingapúr– Tajvan 3:1
B-csoport
Hongkong–Magyarország 3:0
Csang Zsuj–Tóth 3:0 (11, 6, 10), Tie Ja-na–Bátorfi 3:0 (0, 13, 9), Lau Suj-fej–Póta 3:0 (6, 5, 2)
Olaszország–Japán 3:2, Románia–Fehéroroszország 3:1