"Madarász Attila fantasztikus meccset vívott Zelonijsszal, a második körben hasonló bravúrra lett volna szüksége a továbbjutáshoz, nem róható fel neki, hogy ez most még nem sikerült. Braun Ákoson érezhető volt, hogy nagyon kemény sorozaton van túl, de a múlt heti párizsi bronzérme után nem engedhettük meg magunknak azt a luxust, hogy a hazai pontszerzési lehetőséget kihagyja, hiszen meg kell erősítenie a pozícióját a kvalifikációs versenyben. Bere Tamás a valós tudása alatt teljesített, a papírforma szerint neki álló összecsapásokat hozta, de amikor egy kis pluszra lett volna szükség, nem tudta a feladatot megoldani. Neu Gábor esetében hasonló a véleményem, ha valaki olimpiai tartalék akar lenni, annak ennél jobb teljesítményt kell nyújtania, nem adhat hazai pályán kétintésnyi előnyt az ellenfelének" – foglalta össze az első nap tanulságait Nagy Ernő, a férfiak szövetségi kapitánya, aki maga is témát szolgáltatott a lelátón zajló magánbeszélgetések során: egyre többen vélik tudni, hogy a kapitány napjai meg vannak számlálva, hamarosan elbocsátják a válogatott éléről. A pletykákat ő maga nem kívánta sem cáfolni, sem megerősíteni, az érdeklődést azonban egyelőre határozottan elhárította, mondván, amíg a megbízatása szól, kizárólag a feladataival kíván foglalkozni. Azt mindenesetre több forrásból is megtudtuk, hogy az elmúlt hetek világversenyein már nem volt egységes a magyar válogatott, a moszkvai verseny óta a kapitánynak már nincs szabad keze a honi legjobbak irányításában. Az előszelek a sportág közelmúltjából már jól ismert események sorozatát vetítik elő, s – bár tévednénk! – elképzelhető, hogy éppen az olimpiai felkészülés hajrájára kuszálódik össze minden a dzsúdóban. Pedig – ahogyan azt Tóth László, a honi szövetség elnöke nyilatkozta – a magyar dzsúdó az elmúlt két esztendőben a barcelonai olimpia évét követő legeredményesebb időszakát élte át…