Fábián Mihály sorozatban a kilencedik Dakarját teljesíti, és az előző nyolc akadályt sikerrel vette.Nem kell megijedniük azoknak, akik azt hitték, eddig mindössze három magyar versenyzőnek sikerült célba érnie a világ legnehezebb tereprali-megméretésén. Mert Fábián Mihály pilóta ugyan, csak nem autót vagy motort vezet, hanem egy L–410 típusú repülőgépet. Hogy fogalmuk sincs, milyen az? Kicsi, de gyors, ezért kiválóan alkalmas sportbírók vagy betegek szállítására a Dakaron.– Kilencvenhatban kezdtük, akkor, amikor Szalay Balázs – mondja Fábián. – Nem tudtunk egymásról, Foum el-Hasszánban láttam meg a magyar kocsit. Megmondom őszintén, nagyon meglepődtem. Újoncok voltunk mind a ketten, hamar összebarátkoztunk. Aztán ő is visszatért, meg mi is.– Volt különösen nehéz feladata? – Kilencvenhétben történt, hogy éppúgy, mint most, biztonsági okokból megváltoztatták az útvonalat. Nigerben olyan repteret kellett megtalálnunk, amelyet a hatvanas évek óta nem használnak. Odaértünk, ahová küldtek minket, de ott bizony nem volt reptér. Mondtam a sportbíróknak, hogy itt van vége a versenynek, mert itt nincs reptér, márpedig akkor rajt sem lesz, ha mi nem szállunk le. Erre az egyik kibökte, hogy de ő már volt itt, és a rajt mellett közvetlenül van a leszállópálya. Na, erre elővettünk egy motoros itinert, szétnyitottuk, és az alapján már odataláltunk. Tizenhat mérfölddel voltunk arrébb, mint kellett volna…– Ha jól tudom, betegeket is szállítanak.– Tavaly voltam is öt órát őrizetben az egyik miatt. Líbiában sérült meg valaki, és Kairó volt a legközelebbi hely, ahová vinni lehetett. A leszálláskor még nem volt gond, de amikor tovább akartunk menni, feltartóztattak, és órákon át faggattak, hogy miért repültem be engedély nélkül Egyiptomba. De ez még semmi, volt, hogy a hordágyon agonizáló beteg útlevelét akarták ellenőrizni, no, akkor elég goromba voltam. – Súlyos sérülttel is repültek már?– Persze, legutóbb éppen tavaly. Tuniszba kellett mennünk, és már a levegőben kommunikáltunk a business jettel, amely érte jött. A végén olyan jól sikerült a szervezés, hogy a beteg mindössze tíz percet töltött a földön, és már repült is tovább Párizsba.– Amikor először jött ide, tudta, hogy ez lesz a vége? Mármint, hogy beleszeret Afrikába.– Dehogy! Tévében már láttam Dakart, meg Afrika is vonzott, de csak itt tudtam meg igazán, mivel is jár ezen a viadalon szolgálatot teljesíteni. Szinte minden évben van olyan nap, amikor megkérdezem magamtól, mi aMindent a Dakarról: class="cikk-kapcs-link">
www.dakar.hu fenét keresek itt, de október környékén már nagyon várom a következőt.