Baumgartner aláírt Londonban

Stoddart az egyik repülőgépgyárában fogadta Baumgartnert, és üdvözlésképpen közölte vele, január közepétől kőkemény munka vár rá, akkor kezdődik ugyanis a felkészülés, a hónap második felében pedig az első teszteket is megtartják. "Azt hiszem, az elmúlt huszonnégy óra alatt tudatosult bennem, hogy valóra vált az álmom. Persze igazán csak akkor tudom meg, milyen is Formula–1-es pilótának lenni, amikor elkezd forogni a mókuskerék – mondta Baumgartner Zsolt. – Paul Stoddart azt várja tőlem, hogy a lehető legtöbb versenyen célba érjek, és a teljesítményemet természetesen nem Michael Schumacheréhez, hanem a csapattársaméhoz, Gianmaria Bruniéhoz fogja hasonlítani. Az istálló célja egyébként a megbízható szereplés, és ha lehet, szeretnénk legyőzni a Jordant. A többiek ellen sajnos nincs túl sok esélyünk, hiszen nagyságrendekkel több pénzből gazdálkodnak, mint a Minardi."
Zsoltot természetesen elkísérte a londoni szerződéskötésre menedzsere, Frank Tamás is, aki még egy kicsivel több reklámfelületet harcolt ki az autón, a sisakon és a ruhán, mint amennyiről az eredeti megállapodásban szó volt. Zsolt szerződése egy évre szól, de plusz háromra opciója van rá a csapatnak – Stoddart tehát hosszú távra tervez vele.
"A magyar állam kockázata a befektetett tőke kamata" – jelentette ki mindeközben Budapesten Gyurcsány Ferenc sportminiszter a Baumgartner versenyeztetésével kapcsolatos pénzügyi lépésekkel kapcsolatban. Ismert, a kormányzat által nyújtott négymillió dollárért cserébe a GyISM egyharmad plusz egyrésznyi tulajdonosa lesz annak a gazdasági társaságnak, amely az autóversenyző személyét illető reklám- és médiajogokkal rendelkezik majd, s ötven százalék plusz egy szavazatnyi jog birtokosa is lesz. (A többi tulajdonrészen és szavazati jogon Frank Tamás menedzser és maga Baumgartner osztozik.)
Mivel a társaság tagjai tőkearányosan osztoznak a költségeken, az is kiszámolható, hogy összesen nyolcmillió dollárt kellett összeszedni, hogy a 23 éves magyar Minardi-színekben versenyezhessen (a Jordan istállónak 10 millió dollárt kellett volna fizetni).

S hogy a kockázat miért csupán az éves kamat (amely egyébként dolláralapú befektetésnél körülbelül hat százalék, vagyis esetünkben mintegy évi 50 millió forint)? Nos, a GyISM öt esztendő múlva olyan feltételekkel hátrálhat ki az üzletből, hogy a négymillió dollár viszszakerül az államkasszába – a garanciát a sportoló édesapja, Baumgartner Antal és az általa irányított cég vállalja. A szerződés és a szülői nyilatkozat alapján egy tízhektáros budai ingatlanra van zálogjoga a minisztériumnak, s a Baumgartner Autócentrum Kft. is a teljes vagyonával felel a visszafizetésért.
"Olyan ember nagyon sok van, aki sorban állna ekkora összegért, olyan már sokkal kevesebb, akinek családja teljes vagyonával felel ezért a pénzért" – jelezte Gyurcsány. Persze ha Formula–1-es pilótánk sorsa jól alakul, erre a "vészforgatókönyvre" nem is lesz szükség, hiszen sikeres, nagy profitot termelő vállalkozás is építhető.
A megalakulás előtt álló kft. döntésein is rajta tartja a kezét a minisztérium, a többségi szavazati jogon a vasárnap éjszakáig tartó tárgyalásokon három kitételt szabott Gyurcsány Ferenc: ezek alapján a tárca nevezheti meg a könyvvizsgálót, a felügyelőbizottság elnökét és a társaság vezetőjét is.
A tranzakció egyébként nem a sportköltségvetést terheli – erre nem is lenne keret –, hanem a január 7-i kormányülésen valószínűleg arról határoznak majd, hogy költségvetési tartalékból veszik ki a körülbelül 850 millió forintot. (Az államháztartási törvény kimondja, innen csak a tárgyévben költhet a vezetőség.)
"Egy átlagos Formula–1-es futam televíziós nézettsége Magyarországon egymillió körül van, abban az időszakban, amikor Zsolt sorsa kérdéses volt, kétszázezerrel többen nézték a versenyt, a Hungaroringen rendezett esemény alatt pedig 1.7 millió ember nézte a közvetítést. Ráadásul országimázs-építő hatása is lehet Zsolt pályafutásának, hiszen kétezer-négyben tizennyolc alkalommal világszerte egymilliárd sportszerető látja majd, hogy Magyarországnak versenyzője van a sorozatban" – indokolta végezetül a döntést Gyurcsány.
S hogy mindennek milyen visszhangja van külföldön? A brit internetes oldalak szerint egyáltalán nem mellbevágó az állam szerepvállalása, főleg azután, hogy egy Formula–1-es futam a rendező országnak 40-70 millió dollár hasznot hoz. Baumgartner alkalmazásával kapcsolatban Justin Wilson is megszólalt – az angol számára ugyanis ezzel minden bizonnyal becsukódott az F1-be visszavezető ajtó. "Új emberek jönnek a Formula–1-be csak azért, mert elő tudják teremteni azt a pénzt, amire a szegény csapatok nem mondhatnak nemet nekik. Ezek a pilóták gyorsan eltűnnek, mert kiderül, hogy közel sem olyan tehetségesek, mint a többiek. Nekem be kellett volna bizonyítanom, hogy megállom a helyem a támogatóim nélkül is, de sajnos rosszul alakultak a az események" – mondta Wilson.