Aligha lepődtek meg a bayernesek a glasgow-i fogadtatáson, azon, hogy a Celtic nyílt tekintetű szurkolói már akkor hörögtek, ha valamelyik világos mezes átrohant a felezővonalon, no és az újabban vergődő müncheniek hozzáállásában sem volt semmi különös, szokásuk szerint engedték, hadd kezdeményezzen az ellenfél.
Jeremies (elöl) és Balde párviadala a meccshez hasonlóan döntetlennel zárult
Jeremies (elöl) és Balde párviadala a meccshez hasonlóan döntetlennel zárult
Larsson a negyedik percben épphogy célt tévesztett a rövid saroknál, aztán a bal alsóba tartó lövését kellett kitenyerelnie Kahnnak, majd egy "védelembolondítás” után skandálhatta a svéd kedvenc nevét a publikum. Bár hozzá kell tenni, ebből a Bayern-védelemből egy középszintű csatár is bohócot tudna csinálni, nemhogy Larsson. Gólt azonban nem rúgtak a mindenre elszánt hazaiak, mígnem a másik oldalon végre feljegyezhettük az első érdekes eseményt: Makaay szögletet rúgott. Végül is nem csatár, egyébként is rosszul fejel, ellenben mondjuk a hórihorgas Lizarazuval vagy Szalihamidzsiccsal… No mindegy. Ballack aztán lefelé csapódó lökettel jelezte, az ő szeme sincs bekötve, majd minden addiginál magasabb sebességi fokozatba kapcsoltak az urak, ráadásul elképesztő megoldásokban sem volt hiány. Agathe például csukafejessel tolta el a labdát Szalihamidzsics térdei elől, aztán Kahn kezéből gurult ki a labda, kisvártatva meg Hedman elrontott kirúgásán kacaghattunk, no meg azon, hogy közvetlenül ezután az egyik bekk "okosan” visszalőtte neki a labdát. A szemlátomást idegenül mozgó, a labdával csak elvétve (elsősorban a szögleteknél) találkozó Makaay csak villant egyszer, gyönyörű labdával kínálta meg az egyébként esetlenül mozgó Santa Cruzt, ám a paraguayi pöckölési kísérlete elakadt Hedmanban – más kérdés, hogy ha a dél-amerikai támadó hamarabb eszmél, a kapusról kicsorgó labdát kényelmesen a hálóba guríthatta volna. A második félidő tulajdonképpen úgy kezdődött, ahogy az első véget ért, hatalmas iramban, azzal az apró különbséggel, hogy ekkor csak a skótok nyomtak. Ôk viszont nagyon. Rengetegszer kalandozott a labda a német tizenhatos előterében, volt, hogy azon belül pattogott, ám az utolsó pillanatban rendre menteni tudott egy müncheni láb, derék vagy has. A szerencsével hadilábon álló skótok egy idő után mintha beletörődtek volna a döntetlenbe, és mivel a vendégek végül is nem erőltették a támadást, maradt az egyik félnek sem kedvező 0–0-s eredmény. Brüsszelben sem vacakoltak sokat a csapatok, itt is, ott is kapufa jelezte, milyen szándék vezérli a főszereplőket, majd Tihinen, illetve az egyébként számtalanszor lesre állított Elber hibázott kecsegtető helyzetben. Az 57. percben már a kilencedik szögletét rúgta az Anderlecht, gólt azonban nem tudott bepréselni – egészen a 71. percig, amikor is Tihinen, a finn hátvéd egy közeli fejessel megszerezte a három pontot érő találatot a belgáknak. Így aztán érdekes lesz az utolsó kör: bármelyik csapat továbbjuthat, és bármelyik ki is eshet.