Egy lüke vicc

Az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóirodája, az FBI a napokban delegációt küldött az olimpiai előkészületek apropójából Athénba. Közvetlenül a küldöttség érkezése előtt egy csinos ügynöknő a blúza alá rejtve "robbanószerkezetet” erősített magára, utána taxiba ült, elvitette magát az uszodakomplexumot is magába foglaló építkezés színhelyére, majd zavartalanul bejutott és lófrált a munkaterületen. A furcsa tréfa annak ellenére sem mosolyt fakasztó, hogy a mostani körülményeket nem nevezhetjük valósnak, hiszen a játékok biztonságát szavatoló intézkedések még nem léptek életbe, a körülbelül 55 ezer személyt foglalkoztató biztonsági szolgálat nem állt össze, csak készülődik. Ettől eltekintve sem ésszerű ötleteket adni ezen a téren – nem mintha a trükk eredeti lett volna –, hiszen a palesztin típusú öngyilkos merényletek már nemcsak Izraelben szaporodtak el, ilyen megoldásokkal Irakban és számos afrikai meg ázsiai országban is találkozhattunk, legutóbb pedig Isztambul volt véres merényletek helyszíne.Az olimpiai családot leginkább foglalkoztató kérdés mindezek után az, hogy vajon sikerül-e erőszak nélkül lebonyolítani a 2004-es játékokat? Azzal természetesen mindannyian tisztában vagyunk, hogy ilyen méretű eseménysorozat esetében lehetetlen abszolút biztonságot garantálni, mindazonáltal ez a körülmény nem adhat felmentést az érintettek számára. Éppen ellenkezőleg: minden illetékesnek maximálisan meg kell tennie valamennyi elvárható intézkedést a nyugalmas játékok érdekében, azzal a meggyőződéssel, hogy a világ legnagyobb sporteseménye megzavarását esetleg fontolgató szervezetek emiatt többszörösen is átgondolják majd kockázatukat, s akcióikkal kapcsolatban reálisan megalapozott kétségek vetődnek fel bennük.Erkölcsi megfontolásokra, mint tapasztalhatjuk, nem számíthatunk a terrorizmus halált megvető fanatikusaitól, mégis – tudván, hogy valamennyi épeszű ember vágya a békés élet – minden eszközzel ezt a vágyat kell erősítenünk. Annál is inkább, mert az olimpiai eszme elsődleges célja egy békésebb, jobb világ megteremtése, méghozzá a sport eszközeivel. Közismert, el nem csépelt közhely, különösképpen most időszerű, a világban fellángoló fegyveres konfliktusok, valamint a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem közepette. Ebben a hónapban a görög külügyminiszter, George Papandreau az Egyesült Nemzetek Szervezete 58. közgyűlése elé terjesztette Görögország NOB által támogatott javaslatát a 2004-es olimpiai játékok idejére szóló nemzetközi fegyvernyugvásról. "Ismételten biztosítani kívánjuk az olimpiai játékok eredeti, alapvető feltételét, a megvalósításához elengedhetetlen békét – mondta a diplomata. – Ennek gyökerei az időszámításunk előtti nyolcadik századba nyúlnak vissza, s bízunk abban, hogy a fegyvernyugvás nemcsak a játékok idejére, hanem előtte és utána is érvényesül.”Kofi Annan ENSZ-főtitkár kifejezte reményét, hogy az ENSZ tagországai kivétel nélkül sajátjuknak tekintik a javaslatot, elsősorban persze Irak, Afganisztán, Kongó, Libéria és minden olyan ország, amelyben fegyveres konfliktusok zajlottak, illetve zajlanak. Jacques Rogge, a NOB elnöke szintén felszólalt a világszervezet közgyűlésén, s azt emelte ki, hogy korábban ennyi tagország (190) sohasem írta alá az olimpiai fegyvernyugvással kapcsolatos javaslatot.A történeti hűség kedvéért említsük meg, hogy a NOB az ENSZ keretei között először 1992-ben élt az Olimpiai Fegyvernyugvás javaslatával, mégpedig annak érdekében, hogy a volt Jugoszlávia sportolói a konfliktusok ellenére új hazájuk színeiben is részt vehessenek a barcelonai olimpián. Azóta az ENSZ közgyűlése minden második évben (a téli, illetve a nyári játékok előtt) elfogadja a békét célzó előterjesztést, sőt 1994-ben az ENSZ a " Sport és az olimpiai eszme” esztendejének titulálta az évet. Juan Antonio Samaranch, a NOB korábbi elnöke 1995-ben – elsőként a sportvezetők közül – személyesen részt vehetett a világszervezet közgyűlésén, amelyen egyébként az újkori olimpiai mozgalom 100 éves jubileuma alkalmából 1994-ben meghívottként már beszédet mondhatott.Atlanta, Nagano, Sydney, majd Salt Lake City játékait rendre megelőzte a NOB–ENSZ békefelhívása, s egy atlantai idióta 1996-os robbantásától eltekintve megnyugvással könyvelhetjük el: béke és nyugalom honolt a sport ünnepein, a két világszervezet példásan járt el.Az objektív tárgyi és egyéb feltételeket illetően merőben más a helyzet. Erről végezetül annyit, hogy a határait, tengerpartjait nehezen, körülményesen védő-ellenőrző balkáni ország minden előző olimpiát felülmúló költségvetést dolgozott ki a biztonságra. Kezdetben 500, később 600, majd tavaly már 700 millió dollárra rúgtak a várható költségek, amelyek a napokban újabb 55 millióval emelkedtek. A görögök a legkiválóbb amerikai, ausztrál, német, izraeli szaktanácsadókat alkalmazzák és hallgatják meg rendszeresen. Az első biztonsági gyakorlatra az idén decemberben kerül sor.Akadnak, persze, akik még ezt sem tekintik tökéletes megoldásnak.Az izraeliek, ismeretes, az 1972-es müncheni tragédia óta mindig a saját biztonsági szolgálatuk embereivel óvják küldöttségüket, s most a görögországi látogatást tévő amerikaiak is bejelentették, csapatukra mintegy száz, különlegesen felkészített ügynökük vigyáz majd, továbbá légi kötelékeikkel jelentős erővel vesznek részt a kikötők és a határok őrzésében is, mert, mint mondták, az ördög nem alszik, és egyszerűen sohasem lehet eléggé elővigyázatos az ember.