A küzdőszellem diadala

Az orvosok úgy ítélték meg, Stam sérülése annyira rendbe jött, hogy kibírjon legalább 60 percet, így Dick Advocaat szövetségi kapitánynak nem kellett szükségmegoldáshoz (azért Van Hooijdonk szerepeltetését talán még ő sem gondolta komolyan…) folyamodnia, hanem az általa legerősebbnek tartott felállást választhatta. Benne a sokat bírált Kluivert, Van Nistelrooy csatárkettőssel, amely a nevek alapján a legerősebb, ugyanakkor az oranjéban a legkevésbé eredményes…
Utóbbi állítást a Barcelona csatára villámgyorsan megcáfolhatta volna, Van der Meyde szabadrúgását követően már az első percben szabadon pörgethetett kapura, de labdája mellészállt. A kezdés tehát sokat ígérő volt, csakhogy a folytatás egy ideig elmaradt. A hazaiak védelme ezt követően összeállt, a holland retesz is kiválóan zárt, és ha nincs egy zseniális mozdulat, no meg Fortuna nem lép közbe, akkor talán az idők végezetéig eljátszadozik a két csapat a tizenhatosok között.
Csakhogy a 22. percben Fletcher sarokkal parádésan visszatette a labdát a partzászlótól befelé lóduló McFadden elé, a csatár tett még néhány lépést, majd lőtt. Frank de Boer érezte a veszélyt, becsúszva próbált menteni, a labda azonban gellert kapott a lábán, és mindenki felett átjutva a kapu jobb oldalába hullott. A holland középhátvédnek az utóbbi időben nincs szerencséje a nagy tétmeccsekkel, az Olympiakosz–Galatasaray BL-csoportmérkőzésen óvatos becslések szerint is legalább két gólban benne volt, most pedig róla került a hálóba a labda.
A gól miatt azonnal megváltozott a meccs forgatókönyve, a hollandok egyértelműen kezükbe vették az irányítást, a helyzetkidolgozással nem is volt gondjuk, a befejezéssel annál inkább! Talán azért is, mert nem a két csatár előtt adódtak a lehetőségek… Douglas kapusnak először Stam fejesénél kellett a léc alól kikotornia a labdát, majd kiszurkolta, hogy Van der Meyde centikkel a kapu fölé ágyúzzon, végül pedig hálálkodott egy sort Naysmithnek, aki bemutatta a félidő legnagyobb mentését. A 40. percben szöglet után De Boer három méterről bólintott kapura, a labdája azonban elakadt a gólvonalon álló Naysmithben. Ki tudja, ha a holland védőt nem rángatják olyan intenzíven, akkor kit ünnepelhettek volna a két centerhalf közül… Nem mernénk Naysmithre fogadni!
A második félidő szinte kísértetiesen úgy kezdődött, mint az első: Van der Meyde ezúttal akcióból nyeste középre a labdát, bent a másik sztárcsatár, Van Nistelrooy érkezett, de az ő fejese is pontosan annyit ért, mint Kluivert első percbeli perdítése. Egy hűhát…
Ezt követően viszont új koreográfia következett, hiszen a Tartan Armynak szinte esélye sem volt a válaszra, a Vogts- csapat csak arra törekedett, hogy kihúzza kapott gól nélkül az utolsó sípszóig. Hogy sikerrel járt, nagyban a holland támadósor tehetetlenségének köszönheti. Kluivert, Van Nistelrooy és az előbbit váltó Makaay összesen egy épkézláb helyzetet volt képes kidolgozni (a 87. percben Makaay passzát vágta a védőkbe Van Nistelrooy), így minden teher a középpályásokra, valamint az időnként irányítóként (!) játszó Stamra maradt.
Közülük elsőként Van der Meyde szerezhetett volna gólt, félfordulatból kapura is tűzte Kluivert lefejelt labdáját, majd bőszen átkozta a balszerencséjét. Hiába verte át a teljes skót védelmet és Douglas kapust a lövéssel, a léccel nem bírt. Az egyenlítő gólra pályázó következő jelentkező Seedorf volt, a Milan középpályása hibátlanul kényszerítőzött Kluiverttel, majd föld körüli pályára állította a labdát.
Talán ezekből a momentumokból is érezhető, elég egyoldalú játék zajlott a második félidőben, a skótok Pearson mellékanalazott labdáján, illetve Ferguson Van der Sar ölében elhaló lövésén kívül semmit sem tettek előnyük növeléséért. Viszont megtartották, és amire kevesen számítottak, szerdán ők vághatnak neki kedvezőbb helyzetből a visszavágónak.

Skócia–Hollandia 1–0 (1–0)
Glasgow, 50 667 néző
V: Hauge (norvég). G: McFadden (22.)
SKÓCIA: Douglas – McNamara, Pressley, Wilkie, Naysmith – Fletcher, B. Ferguson, Dailly, McCann (Pearson, 71.) – Dickov (Miller, 66.), McFadden (Hutchison, 91.)
HOLLANDIA: Van der Sar – Ooijer, Stam, F. de Boer, Van Bronckhorst (Seedorf, 46.) – Van der Meyde, Davids (Van der Vaart, 61.), Cocu, Overmars – Kluivert (Makaay, 77.), Van Nistelrooy