Dortmund most nem sikerült

A magyar nagymesternek semmilyen szempontból nem sikerült a verseny, hiszen csak az ötödik helyen végzett a hatfős mezőnyben. Teljesítménye jóval elmaradt a várakozástól, hiszen tizenötöt veszített Élő-pontszámából.
– Ez a torna bizony nem úgy sikerült Dortmundban, mint például a korábbi két elsőségekor. Mi lehetett a baj?
– Elképesztő pechsorozatom volt – idézte fel a versenyt a magyar ranglista vezetője. – A balszerencse gyakorlatilag az egész tornán végigkísért. Rengeteg nyerő helyzetem akadt például Bologan ellen az első partinkban, de aztán mégsem tudtam hozni a játszmát. Olyannyira nem, hogy vereség lett a vége. De mondom, más találkozókon is előfordult, hogy nem nyertem, pedig minden lehetőségem megvolt rá. Általában jól kijöttem a megnyitásokból, ám a középjátékban rontottam el a pozíciómat azzal, hogy pontatlanokat léptem. Most a legfontosabb az, hogy mielőbb elfelejtsem az elmúlt másfél hetet.
– Mennyire lepte meg Bologan szereplése?
– Teljes mértékben. Nem hinném, hogy meg tudná ismételni mostani produkcióját, ha ugyanezekkel a résztvevőkkel még egyszer megrendeznék ezt a versenyt. Ennek legfőbb oka pedig az, hogy akik papíron jobbak, ezúttal nem adtak ki magukból mindent. Így az orosz Vlagyimir Kramnyik sem, aki nagyon keveset kockáztatott.
– Apropó, Kramnyik. Vannak-e újabb fejlemények az önök világbajnoki páros mérkőzésével kapcsolatban?
– Sajnos még nincsenek. Egyébként ha lennének, akkor biztosan kiadták volna egy sajtóközleményben. Természetesen nem kellemes, hogy már négy hónapja megy ez a huzavona. Nem tesz jót sem nekem, sem neki a várakozás.
– Csütörtöktől Polgár Judittal külön páros mérkőzést játszanak Mainzban. Míg Polgár sima rapid partikat vált az indiai Viswanathan Ananddal, ön egy különleges műfajban, a reformsakkban méri össze tudását az orosz Pjotr Szvidlerrel. Ez utóbbi annyiban tér el a hagyományos sakktól, hogy a tisztek alapsori kiinduló helyzetét sorsolással döntik el. Nem igazán illik a felkészülésébe ez a fajta játék…
– Igen, valóban, de valahogy szinten kell tartanom magam. Nem tehetem meg ugyanis azt, hogy huzamosabb ideig nem játszom, mert ha, mondjuk, hirtelen kiderülne, hogy mikor és hol ülök asztalhoz Kramnyikkal, akkor nem jutna elég idő ahhoz, hogy a felkészülésemet az elejéről kezdjem. Emellett kellemes kikapcsolódás lesz, és remek lehetőség, hogy elfelejtsem a Dortmunban eltöltött napokat.