Egy ideig üldözte őket a mezőny, ekkor elég erős volt a tempó, de aztán idővel megnyugodott a hangulat. Az első három hegyen nyugodt tempóban mentünk át, ekkor még a vízhordás is belefért számomra. Néha előfordul ilyen feladat is, éppen elfogyott a vizem, az emelkedő nem volt túlságosan meredek, hátracsorogtam a kísérőautónkhoz. Ott aztán kaptam néhány kulacsot, s megpróbáltam felzárkózni, pechemre elöl éppen akkor kezdett el nagyobb tempót diktálni az Euskaltel, de szerencsére sikerült utolérnem a mezőnyt, és átadhattam a kulacsokat a csapattársaimnak is.
A negyedik hegyre vezető emelkedőn megélénkült a mezőny, elöl nagyobb sebességre kapcsoltak, a sor több helyen megszakadt, ettől kezdve igyekeztem a saját tempómban haladni, és gond nélkül célba érni. Ezen a napon a nehéz emelkedők mellett sok veszélyes lejtős szakaszon is át kellett haladnunk, szerencsére nem volt semmi probléma, nem hallottam róla, hogy bárkinek is baja esett volna.
Érdekes a helyzet az összetett élcsoportjában, szorosan alakul a verseny, mintha Armstrong mégsem lenne olyan erős, miközben Ullrich vagy Vinokurov nagyon jó formát mutat. Akár már holnap is eldőlhet az összetett első hely sorsa, de azt hiszem, Ullrichnak van nagyobb esélye arra, hogy Armstrongot megelőzze, Vinokurov a sík időfutamon nem biztos, hogy olyan jól tudja majd tartani magát, mint tette azt néhány napja.
Holnap egy újabb kemény hegyiszakasz vár ránk, számomra most nem is lehet más a feladat, mint célba érni…”
Bodrogi László
Legfrissebb hírek
