Boczkó először triplázhat

Az előttünk álló viadalon két "egységünk” lép címvédőként pástra, Boczkó Gábor és a női párbajtőrcsapat. A kétszeres Eb-aranyérmes Boczkó újabb bizonyítására nem kell soká várni, hiszen már a nyitónapon pástra lép.
– Mennyiben különbözött a már kétszeres Európa-bajnokként teljesített idénye a korábbiaktól?
– Ez az év a válogatás szempontjából jobban sikerült, mint mondjuk a tavalyi, hiszen ranglistavezetőként az Eb-n és az októberi világbajnokságon is indulhatok egyéniben és csapatban is, míg egy éve a világbajnokságon nem lehettem ott – felelte Boczkó.
– Tavaly, mivel csak az Eb-n indult, érthetően az volt a fő versenye. Most mikorra várhatjuk a csúcsformáját?
– Mivel a havannai vébé dupla szorzóval számít bele az olimpiai kvalifikációba, természetesen az a legfontosabb. Hasonlóan értékesek a Világkupa-versenyek is, és ezúttal az Eb kissé háttérbe szorul. Persze, erre a versenyre is tisztességesen felkészültünk, és ígérhetem, hogy csapatban jobbak leszünk, mint tavaly.

– Ne vegye bántásnak, de a nyolcadik helynél nem művészet jobbnak lenni.
– Maradjunk annyiban, érmet szeretnénk.
– És egyéniben?
– Alapállásom, hogy mindig nyerni akarok, és így lesz ez most is. Ám el kell ismernem, hogy tavaly jobb formában voltam, most ahhoz képest hatvan-hetven százalékos állapotban vagyok. Kerüljek be a nyolc közé, aztán meg minden előfordulhat… De mondom, most az Eb-nél fontosabb például az azt követő sydneyi Világkupa-verseny is, ott kell igazán jól szerepelnünk, mert még egyszer nem fordulhat elő, hogy nem jutunk ki az olimpiára.
– Sydney után készülhet az Universiadéra, aztán pedig elkezdődik a vébéfelkészülés. Bírja majd a hosszú menetelést?
– Nem volt, már csak azért sem, mert világbajnokságon még sosem indultam, most triplázhatok először. Igaz, hogy sűrű a programom, de ez egyáltalán nem zavar. Sokkal jobb ez az érzés, mintha kimaradnék valahonnan, valamiből.

Tóth Hajnalkának rutinból kell hoznia a kontinensversenyt

Az Eb-címvédő női párbajtőrcsapat tagjai az elmúlt hét végén még Kubában versenyeztek, a hazaérkezés után szinte csak csomagcserére volt idejük, mert szombat hajnalban megint útra kelnek, hiszen vasárnap már az Eb-n van "jelenésük”.
– Nem hiszem, hogy most sokan irigyelnék önöket a feszített tempó miatt.
– Ne is mondja! Én egyébként is sokat küszködök az átállással, amióta hazajöttünk, csak három órákat aludtam – mondja Tóth Hajnalka, aki egyéniben bronzérmet szerzett a havannai viadalon. – És hogy fokozzam: az Eb után a világ másik része felé vesszük az irányt, Sydneyben szereplünk az olimpiai kvalifikáció miatt szintén nagyon fontos Világkupa-versenyen. Szóval, a versenyzést nehezíti az oda-vissza átállás is. De nem panaszkodom, tudomásul vettük, hogy ha a nemzetközi szövetség ilyen ésszerűtlenül állította össze a versenynaptárt, akkor nekünk így kell helytállnunk.

– A helytállással eddig nem volt gond, hiszen a két olimpiára kvalifikáló Világkupát egy első és egy második hellyel zárták.
– Málagában nyertünk, Kubában a döntőben kikaptunk a németektől, és sajnos rajtam ment el az arany. Az utolsó asszóban három perc alatt húsz–kilencre kikaptam, ami párbajtőrben ritkaság.
– Mi okozhatta ezt a rövidzárlatot?
– Sok összetevője lehet. Egyrészt az, hogy akkor már fáradt voltam, hiszen nekem az egyéniben selejtezőt is kellett vívnom, úgyhogy akkor már harmadik napja versenyeztem. Meggyötört egy vírusfertőzés is, amit többen elkaptak, no és a magas páratartalom is szívta az erőmet. De feldolgoztam ezt a vereséget, és még mindig jobb, hogy most fordult elő, mintha a világbajnokságon történne. Az egyéni szereplésemnek viszont nagyon örültem, különösen azért, mert nehéz ágon jutottam el a döntőig. Az idényben ez volt a második bronzérmem, és már nagyon rám fért a siker. Egyrészt jót tett az önbizalmamnak, no és egyéni támogatómnak, az Annex Rt.-nek így tudom megköszönni az egész éves segítséget.
– Az Európa-bajnokság újabb alkalom a "törlesztésre”.
– Igen, tudom… Mivel nem tudtunk rápihenni a versenyre, az egyéni vasárnap rutinból kell hogy menjen. Szerencsére a csapatverseny előtt lesz két nap pihenőnk, és remélem, az elég lesz a teljes regenerálódásra. Címvédőként nem lesz egyszerű a helyzetünk, de ha egymás után kétszer sikerült már aranyérmet nyernünk, miért ne sikerülne harmadszor is?