Nehéz volt, de végül sikerült

1. harmad

Feszültség a jégen, feszültség a nézőtéren. Nagy a tét. Az első, a bemutatkozó mérkőzés, s bár a hollandok papíron inkább a mezőny második feléhez tartoznak, azért leírni nem szabad őket. Jók. Ennek aztán hamar hangot is adnak: még öt perc sem telik el, máris megszerzik a vezetést. Miközben Szélig a büntetőpadon csücsül (Szuna hibáját próbálta jóvátenni, de túlzottan vehemensen…), Ten Bokkel lő a kék vonal közeléből, a korong kipattan Szuperről, pechére éppen az ott lézengő Landmanra, akiről becsorog a hálóba a pakk. Bár a csapattársak a 29-est ünneplik, bizonyára ő is tisztában van azzal, hogy a gólhoz legfeljebb annyi köze van, hogy éppen a kapu előtt korcsolyázott. Igaz, a lényegen ez mit sem változtat, vezetnek a vendégek.
Ez nagyon nem hiányzott…
Már csak azért sem, mert a Jasko-csapat nem játszik jól. Próbálkoznak, persze hogy próbálkoznak Ocskayék, de valahogy hiányzik az átütőerő. A 9. percben aztán, Rajz bombájánál végre már Nijlandnak is védenie kell, és ettől kezdve egyre sűrűbb vendégek a mieink a holland harmadban. Ebben sokat segít Juri Konc, a szlovák játékvezető, aki gondolkodás nélkül szórja a kiállításokat a hollandoknak. Na azért nem alaptalanul, a 13. percben például Mark Bultje úgy elgázolja Rajz Attilát, hogy a fehérváriak csatára előbb a jégen marad, majd miután feltápászkodik, jól láthatóak az arcán a vérnyomok. Bultje számára ezzel be is fejeződött a meccs, a derék szlovák 5 perces kiállítás mellett egy végleges fegyelmit is kioszt. Sőt nem sokkal később még egy hollandot pihentet a büntetőpadon, ám a kettős létszámfölény is kevés: egy Tokaji-lövésnél és egy Gröschl-helyzetnél többre nem futja. Nem sokkal később Ocskay is megtapasztalhatja a büntetőpad keménységét, különösen, hogy miközben ő ott ül, a hollandok újabb gólt ütnek. Van den Thillart passzával Eimers robog el a jobb oldalon, Svasznek rendkívül udvariasan, csak tisztes távolból követi, s mielőtt Szuper közbeavatkozhatna, a holland a léc alá bombáz.
Ha az első gól nem hiányzott, akkor most már kezd drámaivá válni a helyzet: az eddigi produkció – valljuk be – gyenge, a folytatásra reménytelenül sokat kellene javulni…

2. harmad

Vagy mégsem annyira reménytelen?
Egészen más felfogásban jönnek ki a mieink a szünet után, ami gyorsan meghozza az eredményét: a 23. percben Sille parádés átadása Ocskayt találja lövőhelyzetben, aki nem is haboz, s bár Nijland időlegesen hárít, a kipattanót Kovács begyötri.
Gól, végre magyar gól a Budapest Sportarénában!
A szurkolók is érzik, hogy még messze nincs veszve semmi, az első húsz perc bágyadt hangulata alaposan felforrósodik, s már a jégen is jobb a játék.
Még nem az igazi, de már jobb…
A hollandok most már inkább csak védekeznek, azt viszont pokolian jól teszik. Peterdi, Tokaji, majd Ladányi is helyzetbe kerül, ám a sérülés miatt lecserélt Nijlandot váltó den Hartog mindent véd. A vendégek kapusa a 34. percben még azt a luxust is "megengedheti” magának, hogy a kaputól három méterre álló Vashoz passzolja a pakkot, az újvárosi ugyanis – hasonlóan az előbb említett társaihoz – ezt is elpuskázza. Nem sokkal később Tőkésit küldi átmeneti pihenőre a játékvezető, ami azért is aggasztó, mert a hollandok az eddigi két emberelőnyüket könyörtelenül kihasználták. De hát minden sorozat megszakad egyszer, most már csak Palkovicsék pechszériájának kellene megfordulnia.
Mert bizony egy kicsit megint leült a csapat…
A hollandok egyre bátrabbak, Teunissen lövésénél például nagyon kell kapaszkodnia Szupernek, de hát ő azért van, hogy jókor legyen jó helyen.
Szélig pedig a jelek szerint azért, hogy a büntetőpad ne árválkodjon sokáig üresen: a játékrész utolsó percében egy teljesen felesleges szabálytalansággal ismét emberhátránnyal sújtja csapatát. Ha valami, hát ez a mozzanat tökéletesen igazolta: nagyon ideges a magyar válogatott.
Ráadásul már csak húsz perc maradt…

3. harmad

Álmosan kezdődik ez a játékrész is, pedig pörögni kellene. Néhány lövés, egy két helyzetecske, de semmi több. A hollandok már nem forszírozzák a támadást, inkább rombolnak.
Továbbra is jól.
A 48. percben aztán majd szétrobban az Aréna: Ocskay az alapvonal mögül szenzációsan teszi vissza a kapu elé a korongot, Palkovics elfekteti den Hartogot, és hanyagul a kapuba pofozza a játékszert.
Most már csak egy aprócska gól kellene.
Nem sokkal később Simon kerül a jégre, jön a szokásos emberelőny. Azaz dehogy a szokásos: az eddigieket nem ütötték be a mieink, míg ezt… Egy távoli bomba után kipattan a korong a kapusról, Horváth elől még elpiszkálják a vendégvédők, ám néhány pillanattal később ismét a kék vonaltól nem messze álló Ladányi elé kerül a pakk, s ő – ahogy szokta – elemi erővel lövi ki a bal alsó sarkot.
Vezetünk!
A világbajnokság első meccsén, 0–2 után a hollandok ellen!
Csak maradjon így… Szuper véd egy hatalmasat, a narancsmezesek most már pontot akarnak szerezni. Magas bot, újabb magyar létszámfölény, és…
Igen!
Vastól Tokajihoz, tőle pedig naná, hogy Ladányihoz kerül a korong, s ő szinte ugyanonnan, szinte ugyanoda lő. Arannyal kellene kiönteni az a két négyzetméteres területet, ahonnan az újvárosiak népszerű Godója ezt a két gólt szerezte… Mert higgyék el, ez két pokolian fontos gól volt, talán most még nem is mérjük fel, hogy mennyire az volt.
A hollandoknál elszakad a cérna, haragszanak a magyarokra, a játékvezetőre és talán az egész világra. A közönség viszont örül, állva tapsol, tombol. Az első és talán a vártnál jóval nehezebb akadályon túljutott a csapat, most már meg lehet nyugodni, most már úgy lehet játszani, ahogyan ez a gárda tényleg tud.
Mondjuk szerda este a románok ellen…

Mestermérleg

Jan Jasko a magyar válogatott szövetségi kapitánya: -Rosszul kezdtünk, a nagy várakozás bénítólag hatott a csapatra. Szerencsére a második harmadban jókor ütöttük az első gólt, utána már könnyebben ment.

Theo van Gerwen a holland válogatott szövetségi kapitánya: -Az első harmad ígéretesen indult, a folytatásban azonban sajnos visszaestünk.