Jól hajrázott a Hertha

A fővárosiak már csak négy ponttal vannak lemaradva a BL-selejtezőt érő harmadik helytől, miután a pozíció jelenlegi birtokosa, a VfB Stuttgart óriási meglepetésre hazai pályán kikapott a kiesés elől menekülő Nürnbergtől.
Több mint egy órán keresztül futballhangulatnak legfeljebb a nyomait lehetett felfedezni az Olimpiai stadionban, a Hertha csak vergődött a sereghajtó ellen. Hiába léptek fel támadólag a vendéglátók, a Cottbus az első kontra végén betalált – Topics beadásából a hajdani újpesti, Robert Vagner vágta a hálóba a labdát –, és ezzel egy időre megbénította a hazaiakat. A sokkhatás tetten érhető volt, amikor pedig elkezdődött az éledezés szakasza, Fortuna az Energie oldalára állt: Beinlich bombája a lécen, Luizao fejese a kapufán csattant, azaz a szünetre egygólos vendégelőnnyel vonultak a csapatok.

A fordulás után gyakorlatilag egyirányú volt a forgalom a pályán, a Hertha rohamozott, a Cottbus pedig Lenz kapussal az élen védekezett. Az erődítmény a 72. percig tartotta magát… Akkor Marcelinho lövését még blokkolták a bekkek, a labda azonban Dárdai elé került, aki dropból azonnal lőtt. A labda Berhalteren picit irányt változtatott, Lenz pedig tehetetlen volt. Ezután már feltartóztathatatlan volt a Hertha: a 85. percben Preetz lefejelt labdáját Alex Alves szép mozdulattal lőtte a jobb alsó sarokba, röviddel később pedig az előbbi előkészítő lőtt közelről a hálóba, és beállította a 3–1-es végeredményt. Preetz karrierje 83. gólját szerezte a Herthában, és ezzel beérte a házi örökrangsor élén álló Erich Beert.

"Az első félidőben néha velünk volt a szerencse, ha a Cottbus erőteljesebb, akkor két-három góllal is vezethetett volna – ismerte el Király. – A második félidőben más felfogásban léptünk pályára, Pali egyenlítő gólja a legjobbkor jött, utána pedig beindult a henger. Sorozatban harmadszor éltünk az előttünk álló lehetőséggel, folyamatosan jövünk előre a tabellán, de már nem foglalkozom ezzel. Most már csak a válogatott számít. Szeretném, ha nagyon jól sikerülne a felkészülésünk, jó lenne, ha mindenki átérezné, mi a tét. Mi mindenképpen kimegyünk a pályára, de jó lenne, ha nem lennénk magunkra hagyva, és nem csak mi, a vezetők és a szurkolók, hanem mindenki pozitívan állna hozzá az előttünk álló összecsapásokhoz. Közösen kell elérnünk a célunkat!”

"Remekül kezdtünk – értékelt a cottbusi Lőw Zsolt. – A gólunk után többször is növelhettük volna az előnyt, de elpepecseltük a helyzeteket. Egy ízben Király Gabi a felezővonalnál kóborolt, de abból a szituációból sem voltunk eredményesek. A fordulás után még negyedórán át tartottuk magunkat, de a Hertha olyan nagy nyomást gyakorolt ránk, hogy levegőt venni sem volt időnk. Jöttek, csak jöttek, és olyan sokan, hogy képtelenek voltunk elosztani az embereket. Volt néhány kontratámadási kísérletünk a hajrában, de ekkor már nem nekünk állt a mérkőzés. Elfáradtunk, ez az igazság, és sajnos az egygólos előny nem volt, nem lehetett elég. Pali megdicsért? Köszönöm, nagyon megtisztelő, de akkor mit mondjak én?! A mezőny egyik legjobbja éppen ő volt, gólt szerzett, szóval, nekem kell gratulálnom. Ráadásul én védő vagyok, így hiába ment sokáig jól a játék, a három kapott gól engem is minősít.”