Aranygól helyett ezüstgól
Az 1996-os Európa-bajnokságon kipróbált és azóta is rendületlenül alkalmazott aranygól módosítására készül az Európai Labdarúgó-szövetség. Az ok rendkívül egyszerű: az illetékeseknek nem tetszik, hogy egy finálét eldöntő gól érvényessége sokszor megkérdőjelezhetetlenné válik abban a pillanatban, amikor a labdát a hálóban megpillantó csapattagok és/vagy nézők beözönlenek a pályára.
Sokan emlékeznek rá, hogy amikor a német Oliver Bierhoff megszerezte második – győzelmet jelentő – gólját az angliai Eb döntőjében, néhány cseh játékos odament Pierluigi Pairettóhoz, és azt reklamálta, hogy Bierhoff egyik társa lesen volt. Az olasz bíró becsületére legyen mondva, megkérdezte partjelzőjét, aki azonban nem erősítette meg a csehek állítását. Ám kérdés, mit tehetett volna Pairetto a kaotikus ünneplés közepette, amennyiben asszisztense szintén lest jelez. Erősen kétséges, hogy sikerült volna elérnie a mérkőzés folytatását.Van persze ellenpélda is, néhány nappal korábban éppen Puhl Sándor volt az, aki az angol–német elődöntő hosszabbításában érvénytelenítette Stefan Kuntz találatát. Az UEFA vezetői mégis úgy határoztak, hogy a következő Bajnokok Ligája-szezon döntőjében, valamint a portugáliai Eb-n már az úgynevezett ezüstgólt fogják alkalmazni. Ennek lényege, hogy nem vet véget azonnal a meccsnek: a ráadásnak azt a negyedóráját végig kell játszani, amelyik félidőben esett a gól. Tehát legkorábban az első tizenöt perc után érhet véget a hosszabbítás, a hátrányba került félnek pedig marad lehetősége az egyenlítésre.Az UEFA állítólag azt a metódust is tanulmányozza, hogy a tizenegyespárbajokat a találkozókat megelőzően, előre megrendeznék, s aztán az eredmény ismeretében kezdődnének a meccsek.
Legfrissebb hírek
