Százhalombatta–Pécsi MFC 1–2 (0–1) V: Strehó, Tóth I. SZÁZHALOMBATTA: Tóth I. – Sztanó, Bencze, Márkus, Móra, Kovács B. Cs: Jakab, Bartosik, Bakó, Rajnay, Szabó Z., Serfőző, Herczku, Csillag, Róza, Gyurováth PÉCS: Herbert – Márton, Máté, Pest K., Dienes, Kutas. Cs: Horváth S., Sipos, Halász, Kulcsár, Sibalin, Berdó, Závoda, Sifter, Lantos, Ulrich, Dávid, Sólyom G: Szabó Z., ill. Pest K., Márton
Pécsi fölényben kezdődött a csoport két másodosztályú csapatának találkozója. Az NB I B listavezetőjének nyomását leginkább a battai kapus, Tóth Iván érezhette, amikor Pest Krisztián a második percben közvetlen közelről gyomorszájon rúgta. Na persze nem kell megijedni, mindez a sportszerűség határain belül történt, hiszen a pécsi játékos labdával találta el a vetélytársát. Két perccel később Pest már nem hibázott, és vezetéshez juttatta együttesét egy már-már a végletekig kijátszott akció után. Mindkét gárda szakvezetője igyekezett friss játékosokat a pályán tartani, három-három sorral variáltak a vezetőedzők. A második félidőt valamivel aktívabban kezdte a Százhalombatta, de csak Kovács Béla távoli lövései után kellett izgulniuk a pécsieknek, akik erre előbb két helyzettel, majd pedig Márton Gábor révén góllal válaszoltak. A találatot megelőző akciónál egyébként az egyik pécsi játékos kezét érintett a labda, ám a játékvezető előnyszabályt alkalmazott, mivel akkor a százhalombattaiak támadhattak – arról pedig a bíró nem tehetett, hogy Bencze Zoltán egyből eladta a labdát, s a gólszerzőhöz passzolt. A játékrész felénél Szabó Zoltán gólja adta vissza a battaiak a reményét, de ennél sokkal többet már nem jelentett számukra a gól. Róza Lászlónak még volt egy távoli kísérlete, ám a pécsi labdatartásos taktika eredményre vezetett, így a PMFC győzelemmel kezdte a tornát.
Tímár Krisztián (jobbra) a mûfüvön végig nagy csatát vívott Szkukalek Igorral
Tímár Krisztián (jobbra) a mûfüvön végig nagy csatát vívott Szkukalek Igorral
Videoton–Ferencváros 0–2 (0–1) V: Dubraviczky, Drucskó VIDEOTON: Végh –Tímár, Sztanojevics, Varga I., Némedi, Tóth N. Cs: Monye, Vilotics, Risztics, Terjék, Pomper, Hamar FTC: Szűcs L. – Lipcsei, Szkukalek, Zováth, Szili, Tököli. Cs: Gera, Balog Z., Gyepes, Leandro, Jovics, Penksa, Kiss Gy. G: Szili, Gera Azt igazán nem mondhatjuk, hogy visszafogottan kezdtek volna a csapatok, és főleg a Videoton játékosai voltak aktívak: előbb Varga István, majd Némedi Norbert hagyott ki nagy helyzetet. Erre válaszként Szkukalek Igor távoli lövése érkezett, ám Végh Zoltán hárított. Garami József, látva a pályán uralkodó viszonyokat, vagyis a Videoton fölényét, azonnal sort cserélt. Ezt jól is tette, hiszen a pályára lépő Alekszandar Jovics igencsak otthonosan mozgott a palánkok között. Ennek ellenére a Videoton volt mezőnyben jobb, és ezt jelezte Pomper Tibor néhány lövési kísérlete. Csakhogy a Ferencváros szerzett vezetést: Lipcsei Péter távoli lövése után Végh Zoltánról kipattant a labda, s a kapu előtt sertepertélő Szili Attila közelről a hálóba passzolt. A fordulás után Balog Zoltán a Videoton büntetőterületén belül elesett, és Gera Zoltán büntetőből növelte a zöld-fehérek előnyét. Ezután sem vettek vissza a csapatok, jöttek a lendületes akciók, láthattunk szép cseleket, távoli lövéseket, de újabb gól már nem született. Némedi Norbertnek négy perccel a lefújás előtt volt lehetősége a szépítésre, ám a Ferencváros játékosai sikeresen lassították a játékot, így a változatos, élvezetes mérkőzésen megszerezték a győzelmet.
Pécsi MFC–Videoton 1–1 (1–1) V: Dubraviczky, Drucskó PMFC: Herbert – Márton, Pest K., Kutas, Dienes, Máté. Cs: Kordé, Kulcsár, Horváth S., Sipos, Halász, Ulrich, Lantos, Berdó, Závoda, Sifter VIDEOTON: Milinte – Sztanojevics, Tímár, Tóth N., Némedi, Hamar. Cs: Pomper, Csató, Risztics, Varga I., Magasföldi, Terjék, Horváth G., Monye G: Máté, ill. Varga I.
Rövid szusszanás után ismét pályára lépett a Fradi ellen vereséggel kezdő Videoton, és a Péccsel szemben ráadásul igen hamar, már a 19. másodpercben hátrányba került Bicskei Bertalan csapata. Két perccel később a Kínából nemrég hazatért korábbi szövetségi kapitány teljes sorát lecserélte, s ez a húzás hamar kamatozott is, hiszen egy Pomper Tibor, Varga István összjáték végén utóbbi labdarúgó talált Herbert Roland kapujába. A hangulat és a színvonal jóval szerényebb volt, mint az előző meccsen, noha ekkor még semmi nem dőlt el a továbbjutást illetően. Egy– eggyel fordultak a csapatok, a második félidőre pedig már megjelent a műfüvön az addig talonban tartott Terjék Lajos is, ám a támadó végig veszélytelennek bizonyult. Három és fél percnél járt az óra a második játékrészben, amikor Varga István szerezhetett volna újabb gólt, de Lantos Levente a gólvonal elől kikanalazta a labdát. Higgyék el, ennél több már nem is nagyon történt a mérkőzésen, amely így unalomba fulladt…
Ferencváros–Százhalombatta 3–3 (2–1) V: Tóth L., Strehó FERENCVÁROS: Szűcs L. – Balog Z., Leandro, Gyepes, Jovics, Gera. Cs: Lipcsei, Tököli, Penksa, Szili, Zováth, Kiss Gy. SZÁZHALOMBATTA: Tóth I. – Kovács B., Gyurováth, Móra, Bencze, Sztanó. Cs: Szabó Z., Bakó, Bartosik, Jakab, Rajnay, Herczku G: Leandro (2), Balog Z., ill. Szabó Z., Bakó, Bartosik
Gera Zoltán hagyta ki az első említésre méltó helyzetet, amikor a harmadik percben megpróbálta átemelni a labdát Tóth Ivánon, ám a százhalombattai kapus lefülelte azt. Az jól látszott, hogy a kék-sárgák nem akarnak alárendelt szerepet játszani a kétségkívül jobb erőkből álló Fradi ellen, meglepődni is csupán csak akkor volt idejük, amikor egy étvágyát vesztő Ferencváros-szurkoló a félig elmajszolt kolbászos szendvicsét a pályára hajította. Ennél is jobban meglepődhettek viszont a drukkerek, amikor Zováth János a büntetőterületen belül földre vitte Jakab Árpádot, büntetőhöz juttatva ezzel a százhalombattaiakat. A labda mögé Szabó Zoltán állt, s bár első kísérletét lábbal hárította Szűcs Lajos, a kipattanót már fejjel értékesítette a támadó. Hátrányban volt tehát a Fradi, ám az irányítást szép lassan kezdte átvenni. Főleg Leandro jött lendületbe, a haját már gyapjasra növesztő brazil egy perc alatt két gólt rámolt be Tóth Iván kapujába, megfordítva ezzel az állást. Fordulás után nyíltabb játékot vállalt az életben maradásért küzdő Százhalombatta, s egy gyors támadás végén Bakó László pöccintésével egyenlített is. Izgalommal teltek a percek, helyzetek itt is, amott is akadtak, a legnagyobbat talán Tököli Attila hagyta kihasználatlanul a 15. percben. Kicsit később Gera Zoltán is mutatott valamit a lelátón talán éppen őt leső menedzsereknek, miután parádésan átvette a labdát, majd ballal a jobb felső sarkot célozta meg, de Tóth Iván bravúrral menteni tudott. Az események aztán hatvan másodperccel a vége előtt pörögtek fel igazán. Előbb Bartosik Csaba lepte meg Szűcs Lajost egy távoli lövéssel (a kapus hasa alatt a gólvonal mögé vánszorgott a labda), majd rögtön a középkezdés után jött Balog Zoltán, és jobbról, laposan a hosszú sarokba gurított.
Százhalombatta–Videoton 1–2 (1–2) V: Dubraviczky, Drucskó SZÁZHALOMBATTA: Tóth I. – Bartosik, Bakó, Rajnay, Jakab, Szabó Z. Cs: Gyurováth, Herczku, Kovács B., Sztanó, Bencze, Móra, Márkus VIDEOTON: Végh – Monye, Terjék, Sztanojevics, Tóth N., Horváth G. Cs: Varga I., Pomper, Magasföldi, Csató S., Risztics, Tereánszki-Tóth G: Gyurováth, ill. Tóth N., Tereánszki-Tóth K: Terjék (2 perc)
Ezen a mérkőzésen csak az volt a tét, hogy a Százhalombattának sikerül-e felküzdenie magát egy kis szerencsével a második helyre. Persze az kérdés volt, hogy mennyit vett ki a battaiakból a Ferencváros elleni hajtós, kemény mérkőzés. Nem mondhatjuk, hogy nehezen volt követhető a játék, hiszen a futballisták lassan, finoman szólva is ráérősen terelgették a labdát a pályán. Először aztán Végh Zoltánnak akadt védenivalója, de ekkor már a félidő közepén jártunk. Majd a 8. percben Sztanó Miklós és Gyurováth Sándor megbolondította a teljes fehérvári védelmet, és Gyurováth – aki 2000-ben még a Videoton-szurkolók kedvence volt – közvetlen közelről passzolt a kapuba. A szünet előtti percig nem volt túlságosan eseménydús a játék, ám ekkor Tereánszki-Tóth Péter szép lövéssel egyenlített. A térfélcsere előtti pillanatokban Terjék Lajos kapott egy kétperces büntetést, mivel elrúgta a labdát, amikor az játékon kívül volt. Ám az emberhátrány nem zavarta meg a piros-kékeket, mi több, Tóth Norbert még így is meg tudta szerezni a vezetést csapatának. Nem volt tehát unalmas az első játékrész vége, a második félidő elejét azonban könnyen el lehet majd felejteni. Egyik csapat sem volt igazán motivált, végül is amolyan "minden mindegy játék” lett az utolsó előtti találkozóból.
Pécsi MFC–Ferencváros 2–4 (1–1) V: Drucskó, Dubraviczky PÉCS: Sólyom – Kutas, Pest K., Márton, Dienes, Máté. Cs: Kulcsár, Berdó, Sifter, Sipos, Horváth S., Ulrich, Závoda, Lantos FERENCVÁROS: Szűcs L. – Zováth, Szili, Szkukalek, Lipcsei, Tököli. Cs: Gyepes, Kiss Gy., Bognár, Gera, Leandro, Keller G: Berdó, Horváth S., ill. Lipcsei, Gera, Leandro, Szili
A Borsodi Terembajnokság negyedik napjának végeredménye
1. Ferencváros
3
2
1
–
9–5
7
2. Pécsi MFC
3
1
1
1
5–6
4
3. Videoton
3
1
1
1
3–4
4
4. Százhalombatta
3
–
1
2
5–7
1
A magyar lányok is hiányoztak Leandrónak
Ezen a vasárnapon minden díjat elvitt a Ferencváros. A zöld-fehérek magabiztosan jutottak a Borsodi Terembajnokság debreceni döntôjébe, és ráadásként három góljával Leandro a gólkirályi címet is begyûjtötte. „Természetesen annak örülök a legjobban, hogy a csapat ott lesz a debreceni fináléban, az meg már csak hab a tortán, hogy sikerült megszereznem a gólkirályi címet is –mondta a brazil játékos. – Az utolsó meccsen úgy terveztük, hogy Gera Zolival közösen szerezzük meg a címet, de sajnos nagyon sûrûn cserélte a sorokat Garami József, így nem volt sok lehetôségem arra, hogy gólpasszt adjak kétgólos csapattársamnak. Emiatt azonban nincs harag közöttünk, én pedig a ciprusi edzôtáborozás után a gólkirályi címhez járó pénzbôl megvendégelem majd csapattársaimat. Egyébként kifejezetten kedvelem a kispályás futballt, és Dunaújvárosban is nagyon jól éreztem magam. Nemrég jöttem vissza Magyarországra, és bár Brazíliában sokkal melegebb volt, már kicsit hiányzott az itteni légkör. Odahaza is szépek a lányok, de itt különösen csinosak…”
Távoli lövésekkel kezdték a mérkőzést a pécsiek, elsősorban Márton Gábor volt elemében, aki kétszer is tesztelte Szűcs Lajost, de nem volt rest Pest Krisztián sem, aki közelről próbálkozott, ám ekkor is hárított a kapus. A lelkes pécsiek az elejétől kezdve küzdöttek-hajtottak, lendületes támadásokat vezettek. Sólyom Csabának eközben nemigen volt dolga, a 7. percben például Gera Zoltán a kaputól tíz méterre nem találta el a labdát… A túloldalon viszont Berdó Balázs nem hibázott, és még ebben a percben vezetéshez juttatta a pécsieket. Tíz másodperccel az első félidő lefújása előtt a Ferencváros térfelének sarkánál Lipcsei Péter megszerezte a labdát Mártontól, majd keresztül robogott a pályán, és kilenc méterről nagy gólt lőtt a bal felső sarokba. A fordulás után olyan gólt láthattunk, ami ritkaságnak mondható a nyugati világban is. Gyanítható, ha itt lett volna Újvárosban Gera egyik külföldi kérője, azonnal karon fogja, és viszi magával a csatárt. A támadó ugyanis a büntetőterület bal sarkánál, a kapunak háttal állva felpörgette magának a labdát, majd klasszikus ollózó mozdulattal bebombázta azt a bal felső sarokba. Parádés gól volt! Ezt még megtoldotta eggyel a brazil Leandro is, aki ezzel megszerezte a gólkirályi címet. A pécsiek erejéből szépítésre még futotta, ám Szili Attila találata után már nem volt mit tenniük, a Borsodi Liga éllovasa legyőzte az NB I B első helyezettjét.
