Csak az első szettben volt esély

Érdekes szerkezetben vette fel a Dunaferr a harcot a német csapat ellen. A válogatott liberó, Szabó Gábor már Szkopjében is a feladóposztra kényszerült Tóth Gábor sérülése miatt, ám ezúttal Mózer Zoltán sem tudta vállalni a játékot. Ôt Németh Szabolcs helyettesítette, míg Szabó posztján a térdműtét után lábadozó Nagy Attila szerepelt. A bosnyák, finn és belga légiósokkal felálló vendégek (négy nemzeti válogatottal) hazai pályán biztosan nyertek, és most sem érkeztek rossz ajánlólevéllel, hiszen a csoport favoritját, a holland Apeldoornt verték az előző fordulóban.
Ennek ellenére a Dunaferr remekül kezdett, és egy kisebb hullámvölgy után a nyitó játszmában végig irányította a játékot. Sőt a szett hajrájában a meglehetősen gyengén fogadó ellenféllel szemben már behozhatatlannak tűnő előnyre tett szert. A jugoszláv edző tanácsai azonban varázsütésre megváltoztatták a Berlin játékát, és hiába volt játszmalabdájuk a dunaújvárosiaknak, elvesztették a már megnyertnek hitt szettet.
A folytatásban magabiztosabb, pontosabb lett a német együttes, és a második játszma közepén megtörte a hazaiak ellenállását. A harmadik felvonásban is szinte végig a vendégek vezettek, ám Tóth Tibor jó szervái révén ismét megcsillant a szettrablás lehetősége. A német gárda azonban nem engedhette, és nem is engedte meg, hogy játszmát veszítsen, hiszen még harcban van a csoport első helyéért.

Mestermérleg
Ruffing Péter: – Az első játszma végén két buta hiba megzavarta a csapatot, és ezt maximálisan kihasználta rutinos ellenfelünk.
Mirko Csulics: – A találkozó elején megilletődötten játszottunk, ami majdnem az első szett elvesztésébe került, de szerencsére még időben rendeztük sorainkat.