JANUÁR– 84 éves korában ragadta el a halál Jany van der Veen (holland) labdarúgóedzőt, aki többek között a legendás, háromszoros aranylabdás Johan Cruyff felfedezőjeként vált ismertté.
– Ismeretlen tettesek megöltek egy 18 éves, juniorkorú ökölvívóbajnokot: a kolumbiai Efrén Granadost egy külvárosi utcában, kerékpározás közben támadták meg, és több késszúrással végeztek vele.
– A svéd válogatott egykori (1971–79) szövetségi kapitánya, Georg Ericson (képünkön) 82 éves korában halt meg. Kapitányként az 1974-es világbajnokságon elért ötödik hely volt a legjobb eredménye. Játékosként a Norrköping színeiben két alkalommal bajnoki címet szerzett.
– A zágrábi Zrinjevac atlétáját, Ivan Buljatot 22 éves korában a pályán érte a halál. A sprinter gyakorlás közben megállt, rosszul lett, elájult. Bár az orvos gyorsan érkezett, nem tudta megmenteni az életét. Az atléta a 4x400-as váltó tagjaként horvát bajnoki címet is nyert.
– Az egykori kétszeres brazil labdarúgó-világbajnok Vavá – polgári nevén Edvaldo Izídio Neto – hosszas szívpanaszok után egy Rio de Janeiró-i klinikán halt meg 67 éves korában. A Vascónál kezdte pályafutását, majd a csapattal két bajnoki címet nyert (1952, 1956). A nemzetközi porondon elért első nagyszerű eredményét az 1958-as svédországi vb jelentette, ahol öt góllal járult hozzá a selecao első világbajnoki címéhez. Rövid ideig Spanyolhonban, az Atlético Madridnál játszott, de honvágya erősebb volt, és visszatért hazájába, a Palmeirasba. Az 1962-es chilei vb-n hozzájárult a brazil csapat címvédéséhez. Vavá összesen 22-szer volt brazil válogatott.
– Autóbaleset áldozata lett 27 éves korában Vincenzo Mero, a Brescia labdarúgója. A Parma ificsapatában nőtt fel, majd profiként játszott a Casaléban, a Crevalcoréban, a Ravennában és a Ternanában. 1998-ban került a Brescia csapatához, és az elmúlt évben debütált az A-ligában.
– 87 éves korában elhunyt egy világcsúcstartó rúdugró, George Varoff, aki 1936-ban Princetownban bambuszrúddal (!), 443 centiméterrel állított fel világrekordot. Az egykori csúcstartó később a második világháborúban pilótaként harcolt. A japánok lelőtték, ám fogságból kiszabadulva visszatért otthonába.
FEBRUÁR– 80 éves korában, hosszas szívbetegség következtében halt meg Zizinho, az elmúlt század negyvenes éveinek egyik legendás brazil labdarúgója. "Sokoldalú játékos volt, kitűnően irányította társait a pályán, számomra ő minden idők legjobbja” – nyilatkozta Pelé, a brazilok másik kiválósága. Pályafutása során 54-szer szerepelt és 31 gólt szerzett a válogatottban.
– Szívroham következtében edzés közben meghalt Jannisz Patiakakisz, az Akratitosz szakvezetője. A szakembert három napja nevezték ki erre a posztra, s ez volt az első gyakorlása csapatával.
– Rákbetegség következtében 58 éves korában elhunyt Ramon Grosso, a Real Madrid egykori labdarúgója. Bajnoki mérkőzéseken 473-szor szerepelt csapatában, és hét bajnoki, három kupa- és egy BEK-győzelem részese volt. 14 alkalommal szerepelt a válogatottban.
– Fiatalon, 44 éves korában távozott az élők sorából John Eriksen 17-szeres dán válogatott csatár. Hatszor volt eredményes a nemzeti tizenegyben, legemlékezetesebb találatát az 1986-os vb-n a németek ellen 2–0-ra megnyert találkozón érte el. Játszott a holland Rodában, a Feyenoordban, a francia Mulhouse-ban, valamint a svájci Servette-ben. Pályafutását az Odensében fejezte be.
– Walter Winterbottom, a világhírű angol labdarúgó-szakember 89 éves korában hunyt el. 1946-ban került az angol válogatott élére, amely négy világbajnokságon vett részt a vezetésével. Alf Ramsey 1962-ben váltotta fel. A neves szakvezetőt a királynő 1978-ban lovaggá ütötte. Winterbottom a magyarok ellen kétszer ült a kispadon (a mieink 6:3-ra és 7:1-re nyertek).
– 81 éves korában elhunyt Branko Sztankovics, a legendás "Nagykövet”. Az egykori sportember a Szlavia színeiben kezdte labdarúgó-pályafutását, majd játékosként a Crvena zvezdában érte el legnagyobb sikereit. 489 bajnokin szerepelt és 34 gólt lőtt, négyszer szerepelt bajnokcsapatban, 61-szer húzta magára a "plávik” válogatottjának mezét. Részt vett az 1950-es brazíliai vb-n, és két ízben – 1948-ban Londonban és 1952-ben Helsinkiben – olimpiai ezüstérmet vehetett át. Később szakvezetőként is hírnevet szerzett, hiszen 1979-ben az UEFA-kupa döntőjéig vezette a zágrábi csapatot. A jugoszláv válogatott pályaedzőjeként, 1968-ban Eb-ezüstérmet szerzett csapatával.
MÁRCIUS– Újabb autóbaleset után gyászol az olasz futball. Elhunyt Jason Mayelé, a Chievo 26 éves középpályása. A Kinshasában született játékos a francia másodosztályban, a Chateauroux csapatából került 2000-ben a Cagliarihoz. Egy évre rá szerződött az Serie A-ban újonc Chievóhoz, s mindössze tíz bajnoki meccsen lépett pályára.
– A New York-i női maratoni 1997-es győztese, Franziska Rochat-Moser síbalesetben vesztette életét. Bár a mentők gyorsan érkeztek, belehalt sérüléseibe. A 46 éves sportolónő tájfutóként kezdte pályafutását, majd később tért át a hoszszabb távú futásra. Két ízben szerepelt a nyári olimpiai játékok maratoni versenyén, 1992-ben és 1996-ban.
– 31 éves korában a medence mellett esett össze Vangelisz Rupakosz, a Vuliagmeni női görög vízilabdacsapat edzője.
– 67 éves korában súlyos, hosszan tartó betegség után Bécsben elhunyt Vinko Kandija, minden idők egyik legjobb és legeredményesebb kézilabdaedzője. Kézilabdás pályafutását kapusként kezdte, majd rövidesen az edzői pályát választotta. Vezetésével a legendás Radnicski Beograd 1971 és 1980 között nyolc jugoszláv bajnoki címet, három kupát és két BEK-et nyert. Időközben a jugoszláv válogatott szövetségi kapitányi posztját is betöltötte. Később a svájci Grasshoppers csapatának irányítását vette át, majd a svájciak férfi szövetségi kapitányaként dolgozott, és csapatát a moszkvai olimpiára vezényelte, ahol az a 12 csapat között nyolcadikként végzett. Később visszatért a női szakágba, többször ült az osztrák Hypobank kispadján, ahol halmozta a BEK-sikereket.
– 87 éves korában elhunyt Marcel Klint belga profi kerékpáros, aki nyolc évig volt világbajnoki címvédő. Elsőségét még az 1938-as hollandiai versenyen szerezte, és ezt védte meg később, 1946-ban. "Fekete Sas” néven vált ismertté, s a Tour de France-on hatszor aratott szakaszgyőzelmet.
ÁPRILIS– Váratlanul elhunyt Bruce Dworschak, a NOB sajtóbizottságának tagja, aki több olimpián kifogástalanul irányította az újságírók kiszolgálását. A 48 éves szakember az 1984-es Los Angeles-i, az 1996-os atlantai és a 2002-es Salt Lake City-i játékokon is közreműködött. Munkája révén mindenki "Miszter Megbízhatóságnak” hívta.
MÁJUS– Életének 64. évében hunyt el Valerij Vasziljevics Lobanovszkij, a szovjet és ukrán válogatott egykori szövetségi kapitánya. A világszerte ismert trénert a zsaporizzsjai kórházban kellett megműteni, hogy eltávolítsanak egy vérrögöt az agyából. A műtét jól sikerült, de a szervezete nem bírta a beavatkozást. Csapatával, a Dinamo Kijevvel nyolcszor nyert szovjet, majd ötször ukrán bajnoki címet. Kétszer KEK-győzelemig kormányozta együttesét, egyszer az Európai Szuperkupát is elhódította.
JÚNIUS– Gyászol a német labdarúgás is. Elhunyt minden idők egyik legjobb német labdarúgója, Fritz Walter (képünkön). Az 1954-es világbajnokságon győzelemre vezette – éppen ellenünk – csapatát. A ballábas csatár a Kaiserslautern csapatában játszott, kétszer nyert bajnoki címet, és 379 bajnoki találkozón 306 gól fűződött a nevéhez. Úgy a csapatánál, mint a válogatottnál örökös csapatkapitánynak választották.
– Hosszú betegség után, 84 éves korában elhunyt Csoj Hong Hi, a Nemzetközi Tékvandószövetség elnöke és a sportág megalapítója. Az elmúlt negyed században több alkalommal is járt hazánkban, és igen sikeres nemzetközi edzőtábort vezetett. A kilencdanos nagymester halála megrendítette a sportág híveit.
JÚLIUS– 82 éves korában elhunyt egy legendás egyiptomi futballista, Musztafa Kamel Manszur. A fekete kontinens futballjának egyik legnépszerűbb alakja volt, részt vett az 1934-es olaszországi világbajnokságon.
– Szívinfarktus következtében 61 éves korában elhunyt Hans Dorjee, a Feyenoord egykori edzője. A neves edző az 1991–92-es idényben irányította a rotterdami együttest, amelynek akkor magyar játékosa is volt Kiprich József személyében. A szakember 1988-ban Guus Hiddink vezetőedző segítőjeként BEK-et nyert a holland PSV-vel. Egy teniszparti után lett rosszul és érte a halál.
AUGUSZTUS– Autóbalesetben életét vesztette Borisz Alekszandrov, a kazah jégkorong-válogatott 47 éves szövetségi kapitánya. A tragédia Moszkva közelében történt. A neves játékos 1976-ban az innsbrucki téli olimpián tagja volt a Szovjetunió aranyérmes csapatának.
– Halálos autóbalesetet szenvedett Peter Carter, a svájci Davis-kupa-csapat ausztrál szövetségi kapitánya. Az edző feleségével Dél-Afrikában nyaralt, ott történt a tragédia. A 37 esztendős szakember 1993 óta élt Svájcban, Roger Federer, a helvétek ifjú csillaga az ő segítségével került a teniszvilág elitjébe.
SZEPTEMBER– Szívelégtelenség következtében távozott az élők sorából Johnny Unitas, az amerikai futball egyik legendás alakja, irányítója. A Baltimore Colts együttesét az ötvenes és a hatvanas években kiválóan dirigáló Unitas háromszor nyerte meg a Super Bowlt, és ugyanennyiszer volt az év játékosa. Napjainkig él egy NFL-rekordja: zsinórban 47 meccsen az NFL egyetlen quarterbackje sem volt képes TD-passszt adni – rajta kívül.
– Egy macedón labdarúgó, Stefan Tuleszki, a Napredok 23 éves válogatottja – aki egykor a Nagykanizsa színeiben is játszott – a Kumanovo elleni meccs 58. percében összeesett, és a gyors kórházba szállítás ellenére elhunyt. Az orvosi jelentések szerint halálának oka szívinfarktus volt.
– Egy negyvenéves uruguayi bíró, Carlos Acosta lelte halálát egy alsóbb osztályú labdarúgó-mérkőzésen. A játékvezető kiállított egy játékost, erre a feldühödött szurkolók berohantak a pályára, körbevették, szidalmazták és ütlegelni kezdték. Az egyik fejre mért ütéstől – amely állítólag ólmosbottól származott – a bíró azonnal meghalt.
OKTÓBER– Autóbalesetben elhunyt az NK Osijek egyik tehetséges csatára, Daniel Popovic, akit az egyik legtehetségesebb horvát labdarúgónak tartottak. A horvátok U21-es válogatott csatára a Vukovar '91-ben nevelkedett, majd a Bastiában is megfordult. Az őszi idényben négy góllal az eszéki alakulat legeredményesebb játékosa volt.
NOVEMBER– Két gyermek lett az áldozata egy guayanai autóversenynek, amikor az egyik pilóta elveszítette uralmát a jármű felett. A brit David Brodie kocsija először átszakította a védőkorlátot, majd megpördült, és egy személyszállító mikrobuszt is felborított. A versenyző csodával határos módon megúszta a bukást és a balesetet.
– Halálos baleset történt egy spanyol bajnoki kosárlabda-mérkőzésen. Ernesto de la Torre, a harmadik ligás Cajarioja húszéves játékosa az Aridana de Canarias elleni mérkőzésen beütötte a fejét a rivális együttes egyik védőjének könyökébe, majd arccal a padlóra zuhant. Eközben nyelve a torkába csúszott, s a kórházban hiába próbálkoztak az újraélesztésével, már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
– Gyógyíthatatlan betegség következtében, 42 éves korában elhunyt Gianluca Signorini, a Parma, a Roma és a Genoa egykori labdarúgója.
– Az 1936-os berlini olimpia maratoni futóbajnoka, Szon Ki-csung kilencvenéves korában tüdőgyulladás következtében halt meg. A koreaiak nemzeti hősének – az 1910-től 1945-ig tartó japán megszállás miatt – a berlini olimpián a felkelő nap országának himnuszát kellett hallgatnia a győzelmi emelvényen.
– Hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Alexandre De Merode herceg, a NOB orvosi bizottságának belga elnöke. A jogász-filozófus 1964 óta volt a NOB tagja (ennél régebben csak Juan Antonio Samaranch exelnök és a svájci Marc Hodler tevékenykedik a NOB-ban). 1980 és 1990 között részt vett a végrehajtó bizottság munkájában, 1986 és 1990, illetve 1994 és 1998 között a szervezet alelnöke volt.
– Gyászol a labdarúgóvilág: 77 éves korában távozott az élők sorából minden idők egyik legjobb uruguayi játékosa, Juan Alberto Schiaffino (képünkön). 18 esztendősen mutatkozott be a Penarol felnőttcsapatában, két évvel később már válogatott volt, s 48 ízben húzta fel a "céleste” mezét. Az 1950. évi világbajnokságon kulcsembere volt az uruk együttesének, amely nagy meglepetésre legyőzte a hazai pályán szereplő Brazíliát. Az 1954-es vb után a Milanhoz került. Három bajnoki címet nyert a piros-feketékkel, négyszer még az olasz válogatottban is szerepelt. Pályafutását a Romában fejezte be.
– Az uruguayiak 1950-es világbajnoki csapatának egy másik tagja, Eusebio Ramon Tejera nyolcvanéves korában követte válogatott társát.
– Agyvérzés következtében 38 esztendősen elhunyt Kim Gallagher, az amerikaiak két olimpián is szereplő középtávfutónője. 1984-ben Los Angelesben másodikként, 1988-ban Szöulban bronzérmesként végzett a 800 méteres síkfutásban. Az elhunyt 1995-ben gyomorrákot kapott, azóta átesett egy szélütésen is.
– Hosszan tartó betegség következtében halt meg az egykori keletnémet atlétaválogatott edzője, Horst-Dieter Hille. Számos tanítványa lépett fel az olimpiai és az Európa-bajnoki dobogóra. Olim-
piai bajnokot nevelt Renate Stecherből, Bärbel Wöckelből és Marlies Göhrből. Tanítványai összességében 19 győzelmet arattak világversenyeken.
DECEMBER– A Costa Rica-i Golfito kikötőjének közelében holtan találták Zigmasz Gyilajtiszt. Az orosz vitorlázó az első orosz földkerülő expedíció 200. évfordulója alkalmából akart végigmenni az eredeti útvonalon. A helyi rendőrség erőszakra utaló nyomot nem talált.
– 81 éves korában elhunyt az uruguayi Luis Ramon Castro, aki a Nacional Montevideóval hétszer nyert bajnokságot. 274 bajnoki mérkőzésen 166 gólt szerzett. Később játszott az argentin River Plate-ben is. Tartalékként jelen volt az 1954-es svájci világbajnokságon.
– Ismeretlen tettesek Mahacskalában lelőtték Omar-Kadi Omarov egykori szovjet válogatott birkózót. 65 éves volt.
– Halálos balesetet szenvedett a 47 éves olasz Vincenzo Polli az arab emírségekbeli Abu Dzabi Formula–1-es motorcsónak-vb-futamán. Ezen a pályán már régebben két ízben is történt halálos baleset.
– Harmincéves korában autóbalesetben életét vesztette Samuel Manez, a mexikói Vercaruz kapusa. Egy nagy sebességgel haladó kamion megcsúszott, és szemből nekirohant gépkocsijának. Azonnal szörnyethalt.