Simon Tibor meggyilkolása - pótnyomozást rendeltek el

A szeretet ünnepén megáll majd egy pillanatra a feldíszített fa mellett, hogy aztán fusson, szaladjon a gonosztevők és az igazság után. Persze nincs igazság a földön, tudjuk ezt mindahányan, de az ember már csak olyan, hogy nem nyugszik. Hogyan is nyugodhatna, amikor elverték, elvették, eltemették a fiát. Ezzel a tudattal kell élnie, a karácsonyra készülnie, miközben a négy gyanúsítottból három ajándékot vesz és kap… Az ilyesmit nem lehet feldolgozni, ezért nehéz felfogni ép ésszel, hogy az ember fia a föld alatt fekszik, míg azok, akik a halálos ütéseket osztották, és akikről ma sem tudni semmit, talán éppen csillagszórót gyújtanak. A törvény… Abban lehetne bízni, de a törvénykezés lassú és kiszámíthatatlan. Idősebb Simon Tibor igazán meg sem lepődött, amikor néhány napja a kitűzött tárgyalás helyett azt az értesítést kapta, hogy a bíróság majd január végén ülhet össze: az ügyet halasztották, pótnyomozást rendeltek el. Pótnyomozás. Vajon mit jelenthet mindez? Esetleg újabb gyanúsítottakat, friss nyomokat, bizonyítékok előbukkanását – vagy egyszerűen az időhúzást? Hogy az idő, a rohanó idő majd gondoskodjék arról, hogy elüljön a nagy port kavart ügy?Hát nem!Idősebb Simon Tibor, amíg él, a gazemberek nyomában lesz. Ha kell, maga is nyomoz, ha a helyzet úgy hozza, mindennap felhívja a rendőrséget, a bíróságot, talán még a jó istent is, hogy elvették a gyermekét, ő pedig követeli, hogy büntessék meg az elkövetőket. Januárra halasztották a tárgyalást.Senki ne feledje: január végére.