Rangsor: Hét és fél esztendeje portugáliai szerződéssel párosult a remeklés

Vitathatatlan, hogy Lipcsei Péter az 1994–95-ös szezonban nyújtotta eddig legkiemelkedőbb teljesítményét a Ferencváros labdarúgócsapatában. Hét és fél évvel ezelőtt huszonnyolc bajnoki mérkőzésen tizennégyszer talált az ellenfelek hálójába, s nagy szerepe volt abban, hogy bajnokságot nyert a zöld-fehér együttes. Nem véletlen, hogy játékára, góljaira külföldön is felfigyeltek, végül több csábító közül az európai hírű portugál FC Porto ajánlatát fogadta el. Két évvel később, igaz, súlyos sérülés után kölcsönjátékosként hazatért, ám játéka már nem hasonlított a korábbira, a kapura sem volt veszélyes: harmincöt mérkőzésen csupán öt gólt rúgott. Sokan csalódtak benne, még többen leírták az egykori kedvencet, s csak kevesen hitték, hogy eljön az idő amikor újra Lipcsei Péter nevét harsogja a lelátó népe. Két éve, 2000 nyarán még kétkedve fogadták újbóli – ez idáig véglegesnek tűnő – visszatérését. Ráfogták, hogy öreg, ellenségei állították, a sérült térde nem bírja a terhelést. Nos, két évvel később Lipcsei Péter bebizonyította, ő a legjobb a honi mezőnyben. Az elmúlt bajnokságban harminchat mérkőzésen nyolc gólt szerzett, most pedig – bár csak tizenhat mérkőzés futott le a bajnokságból – már hétnél tart. Nem kétséges, ha így folytatja, akkor túlszárnyalhatja 1994-95-ös teljesítményét. Nem a véletlen műve az sem, hogy osztályzataink alapján a Fradi csapatkapitánya lett az ősz legjobb labdarúgója, aki valóban vezéregyénisége volt az őszi első Ferencvárosnak. Jellemző – három sárga lapja miatt – csupán egy mérkőzésen hiányzott a csapatból, s talán nem véletlen az sem, hogy éppen ezen a találkozón kapott ki a Fradi a Békéscsabától.Szakemberek állítják, Lipcsei Péter újra a régi. Higgadtabb lett, a játéka is rutinosabb, mégis megőrizte azokat a csak a középpályásra jellemző "színeket”, amelyek korábban jellemezték a futballját. A honi mezőnyben kimagasló játékintelligenciával, átlagon felüli rúgótechnikával rendelkezik, kiválóan helyezkedik, s mert Adem Kapicot szerződtette a Ferencváros, nyugodtan, bátrabban törhet előre is, úgy mint régen is tette a Fradiban. Ôsszel nem csak hét gólt rúgott, de hétszer hozta kihagyhatatlan helyzetbe társait, akik aztán nagy-nagy örömmel ölelték keblükre a csapatkapitányt. A hét gól közül egyszer fejjel volt eredményes, egy alkalommal pedig tizenegyesből talált a kapuba. Akaratereje példás, s már forrófejűségre sem lehet panasz: tizenhat mérkőzésen négyszer kapott sárga lapot a játékvezetőktől, s egyszer sem állították ki a bírók. Lipcsei bebizonyította, szervezete, a műtött térde bírja a terhelést, s nemcsak a bajnoki mérkőzéseken, de a Magyar Kupában és természetesen az UEFA-kupában is játszott, sőt csapata legjobbjai közé tartozott. Teljesítményére természetesen a válogatott vezetői is felfigyeltek. Gellei Imre szövetségi kapitány előbb meghívta az Izland ellen készülő keretbe, majd a kezdőcsapatba állította, s azóta Lipcsei szinte kihagyhatatlan a válogatottból. A jelenleg számításba jöhető játékosok közül a Ferencváros középpályása a csúcstartó, hiszen eddig negyvenhárom alkalommal húzhatta magára a címeres mezt. Harmincéves, s újra boldog ember: jól megy neki a játék, bekerült a válogatottba, csupán azt fájlalja, hogy válogatottként csak egy gólt rúgott. Lipcsei Péter szerint a szép őszt még szebb tavasz követi, állítja, soha nem játszott olyan erős Ferencvárosban, mint most, így aztán a középpályás úgy véli, reális esélye van csapatának a bajnokság megnyerésére. A csapatkapitánynak nyáron lejár a szerződése, s a klub vezetői érthető okokból már megkezdték a tárgyalást a hosszabbításról.