Mindenkit a döntései minősítenek

S. G.Kilencvennyolcadik fejezet. Vagy a száznegyedik. Követni sem lehet, hol is tart Vincze Ottó életregénye. A helyszínek változnak, a mondanivaló alig. A tehetséges fiatalember még most is tehetséges fiatalember. Nem kész, klasszis futballista, aki sokra vitte, aki beváltotta ígéreteit, s aki képességeihez mérten futballozik. Vincze nem ott tart, ahol kellene – de ezt már kilencvennyolcszor vagy száznégyszer leírták vele kapcsolatban.
Alighanem ő unja ezt a legjobban.
Pedig szólhatna másról is ez a történet; emlékezetes meccsekről, gólokról, irigylésre méltó profiszerződésekről, válogatottbeli sikerekről. Ehelyett ott van az a két, mélyen bevésődött laza bokacsel Zürichben a Grasshoppers ellen, az a két pimasz gól a Bajnokok Ligájában. Persze ennél azért jóval több minden történt Vincze pályafutása során. Voltak remek meccsei, látványos megmozdulásai, eljutott a Barcelona
B-csapatáig, majd Mannheimből nagyot dobbantva a Bundesligában landolt. Igaz, abban sem volt sok köszönet.
Cottbusban valamiért nem szerették őt. Nem is játszott.
Zalaegerszegen mintha valamiért nem szeretnék őt. Nem is játszik… Illetve csereember lett belőle.
– Körmondatok helyett: hogy érzi magát Zalaegerszegen?
– Ha valamilyen izgalmas választ vár, csalódnia kell. Jól érzem magam, bár van bennem jókora hiányérzet. Ha jól menne a játék, akkor lenne igazán tökéletes minden. Így viszont…
– Szóval nincs és nem is volt konfliktusa senkivel?
– Nem tudom, mire akar kilyukadni, de újra csak azt mondhatom, hogy nem volt konfliktusom senkivel. Egyetlen csapattársam sem jött oda hozzám az elmúlt hónapokban, hogy "figyelj, Ottó, én marhára nem bírom a képedet”. Úgy gondolom, elfogadtak a többiek, bár ahhoz, hogy valaki teljes értékű tagja legyen a közösségnek, sokat kell tenni. Én pedig még adós vagyok a remek játékkal és a fontos gólokkal.
– Miért, miért és miért? Ugyanezt a kérdést feltették önnek pályafutása különböző állomásain, Barcelonában, Mannheimben vagy éppen Cottbusban is.
– Nem akarok ezredszer is a múlttal foglalkozni, hogy mikor és mit hibáztam, nem szeretnék újra és újra magyarázkodni az életem miatt. Magam is érzem, nem itt kellene tartanom, bár szégyenkeznem aligha kell az eddigi pályafutásom miatt. Zalaegerszegen pedig azért nem vagyok csúcsformában, mert a nyáron nem alapoztam, így nem voltam jó erőben. Meg aztán a Manchester legyőzése után sajnos a csapat is visszaesett.
– Ez aligha magyarázat arra, hogy Vincze Ottó a Zalaegerszeg tartalék játékosa lett. Ahelyett hogy… És most nem akarom felsorolni, hol kellene tartania képességei alapján.
– Erre csak azt tudom mondani: megadtam a lehetőséget arra, hogy cserejátékossá váljak… Sajnos csináltam egy butaságot a Kispest elleni mérkőzésen, kiállítottak, eltiltottak, és ez talán kapóra jött, mert a kispadra ültethettek. De nincs bennem harag vagy csalódottság, még akkor sem, ha életemben először fordult elő, hogy kényszerűségből ki kellett hagynom néhány meccset, s utána nem tudtam visszaverekedni magam a kezdőcsapatba. A szerdai Magyar Kupa-meccsből ne induljon ki senki, ott csak azért lehettem kezdő, mert Egressy Gábor a bemelegítés során megsérült.
– Hiszen Cottbusban is folyamatosan a kispadot koptatta!…
– Az más. Cottbus életem egyik legrosszabb választása volt, ami ott velem történt, azt ne vegyük alapul.
– Bozsik Péterrel milyen a kapcsolata? A vasárnapi gólösszefoglalóban meglehetősen kritikusan beszélt róla.
– Ez nem igaz. Én csak elmondtam a véleményemet, és kifejtettem, hogy mindenkit a saját döntései minősítenek. Engem is. Nekem el kell fogadnom az edzőm döntését, vagyis hogy a kispadra ültet. Az más kérdés, hogy az eredmények őt igazolják-e.
– Milyen csapat most a Zalaegerszeg?
– Mindenképpen többre hivatott, mint ahol tart. Nem szabad senkinek, játékosnak, vezetőnek és szurkolónak sem az előző idény sikereiben fürdeni. Azt felejtsük el, az egy más bajnokság volt. Szombaton nyernünk kell az Újpest ellen, és akkor bizakodhatunk az eredményesebb tavaszban.
– Hosszú távra tervezi a zalai hétköznapokat?
– Hároméves szerződést írtam alá. Meg aztán itthon, ahogy korábban is nyilatkoztam, csak a Ferencváros és a Vasas jöhetne számításba. Az egyikhez nem hívnak, a másik pedig éppen mélyponton van… Ezek a tények is azt sugallják, ha csak nem kapok külföldi ajánlatot, kitöltöm az egerszegi szerződésemet.