Öltöző - az út elején a Fradi-csatár
Így kellett csinálni. Laza gimnasztika a pálya szélén, fejkörzések, rúgózások, egy-két sprint, aztán pillantás a kapitány felé, aki pedig int, hogy gyere, fiam, vetkőzz, menj be és rúgj egy mesterhármast. És, lám, a fiatalember pontosan tudja, mi a dolga, mit várnak tőle a szurkolók és bekocog, aztán bevágja azt a várt mesterhármast. Mondhatnánk, ilyen csak a mesében van, pedig nem igaz, mert San Marino ellen is megtörtént ugyanez. A Ferencváros támadója, Gera Zoltán csereként lépett pályára a budapesti Eb-selejtezőn és olyan, de olyan gólokat lőtt&
Azóta sok minden történt a fiatalemberrel, például elrontott néhány ziccert a Stuttgart elleni UEFA-kupa találkozókon, "megúszott” egy vakbélgyulladást, most pedig újra bevetésre készen várja a Moldova elleni válogatott találkozót.– Most akkor vakbélgyulladás vagy babfőzelék?– Szerencsére nincs komoly baj, valószínűleg az orvosok óvatosságból vizsgáltattak ki, nehogy úgy járjak, mint Marek Penksa, akinek bizony már kritikus állapotban volt a vakbele. Szóval, köszönöm, jól vagyok.– A lelkivilága is rendben? Mindezt csak azért kérdem, mert gyanítom, sokat álmodik a Stuttgart ellen elrontott ziccereiről.– Nem vagyok különösebben kiborulva, bár nagyon bánt, hogy kiestünk. Amikor tavaly a Hajduk Splittel szemben buktunk el, jobban kikészültem, mint most. Ennek ellenére azt mondom, a Ferencváros a két meccs alapján semmivel sem rosszabb csapat, mint a VfB Stuttgart. És ahogy mondja, ha jobban koncentrálok a ziccereknél, akkor most mi várhatnánk a következő kört.– Annyit még áruljon el az UEFA-kupa meccsekkel kapcsolatban: mennyiben más egy tökéletes kondicióval rendelkező, bulldog szívósságú német védő ellen futballozni, mint idehaza?– Szerintem nincs nagy különbség. A stuttgarti védők rendkívül kemények, de igen sportszerűek. Ahányszor fejelni akartam, rendszerint meglöktek, máskor pedig hiába cseleztem ki közülük egyet, már ott volt egy másik, aztán egy harmadik.– Mit gondol, hol tart most a pályafutásában?– Egyértelműen az út elején tartok, és annak külön örülhetek, hogy részese lehettem sok nagy csatának, amelyekből rengeteget tanulhattam.– Nagyjából sejtem, mit mond majd, de azért megkérdezem: nem nyűg egy ilyen, Moldova elleni, tét nélküli, barátságos meccs?– Hogyan lehetne nyűg a válogatottban játszani? Én imádom a játékot, legyen az nősök–nőtlenek meccs vagy éppen a Moldova elleni válogatott találkozó. Tehát szó sincs nyűgről, nem tudom, mennyien lesznek a lelátón, de én azt szoktam meg, hogy az Üllői úton ki kell szolgálni a közönséget, lehetőleg gólokkal és hazai győzelemmel.
Legfrissebb hírek
