Szarka Horkina titkát lesné meg

Éppen tíz éve történt, hogy a mogyoródi általános iskola első osztályos tanulójának, Szarka Krisztinának azt tanácsolták tanítói, hogy próbálkozzon meg a tornával, mert nagyon tehetségesnek tűnik ehhez a sporthoz. Nos, a kislányt a KSI-ben megnézte dr. Tóth Ernő, és mivel az ő véleménye is hasonló volt, a vörös hajú csöppség ott ragadt a teremben. A jövő héten pedig a magyar színek egyik képviselője lesz a debreceni világbajnokságon.
– Már az elején megtetszett a torna, nem bántam meg, hogy ezt választottam, mert szeretem csinálni. Kedvencem az ugrás, a gerenda és a talaj, ezek mennek a legjobban. A korlátot viszont kifejezetten utálom, az nem is megy annyira jól, bár a gyakorlatokat rendszerint itt is megcsinálom, de utána fáj a tenyerem – sorolja saját maga "szakmai” jellemzőit Szarka Krisztina.
– Edzeni vagy versenyezni szeret jobban?
– Ez a hangulatomtól függ, mikor melyiket. A mindennapos életemet, vagyis az edzéseket kicsit megnehezíti, hogy Mogyoródon lakunk, így ha reggel van edzés, ez hetente háromszor fordul elő, akkor hajnali fél ötkor kell kelnem, hogy beérjek a terembe. HÉV-vel, metróval és busszal két-két órába telik az út. A hétfő és a péntek könnyebb, akkor tovább alhatok, mert csak kilenckor kezdődik a suli Újpalotán, és délután van edzés. Egyébként mindennap fél kilenc felé érek haza… Kérhetek valamit? Ha már szóba került Mogyoród, írja meg legyen szíves, hogy támogatóm a Mogyoródi Önkormányzat Sportkör, amely tényleg nagyon sok segítséget nyújt a versenyzésemhez.
– A tét hogyan hat önre? Feldobja vagy inkább nyomasztja?
– Változó. A patraszi Európa-bajnokság előtt például kisírtam magam az edzőm vállán, aztán másnap nyugodtan álltam oda a szerekhez.
– Most is ezt a "receptet” alkalmazza majd?
– Nem, most nem lesz szükség arra, hogy a sírás segítsen. A felkészülésben bízom. Sokat jelent, hogy Debrecenben készülhettünk, kipróbálhattuk a szereket, megismertük a helyszínt, belaktuk a csarnokot. Igaz, a világbajnokság idején más lesz a csarnok, mint az edzéseken, hiszen zsúfolásig megtöltik majd a nézők. Ezt már tapasztaltuk az október eleji nemzetközi bajnokságon is. Fantasztikus volt a közönség, ahogy tapsolt, biztatott minket. Persze, a sok ember nyomaszthat is, de ezt megpróbálom kizárni, és akkor nem lesz probléma.
– Az említett nemzetközi bajnokságon, a vb tesztversenyén ugrásban döntőbe jutott. Milyen eredménnyel lenne elégedett a világbajnokságon?
– Úgy tűnik, ugrásban és gerendán fogok szerepelni, és a vágyam az elődöntőbe jutás. Úgy érzem, erre ugrásban több az esélyem, mert gerendán nagyobb a mezőny. Ráadásul erőt ad, és jót tesz az önbizalmamnak, hogy ugrásban idén minden bajnokságot én nyertem meg Magyarországon.
– A külföldiek közül kik lehetnek a legnagyobb vetélytársai? Másként fogalmazva: ha nézőként ülhetne a csarnokban, kire lenne leginkább kíváncsi?
– Talán az orosz Horkinát lesném meg, igaz, a patraszi Eb-n már láttam őt. Azt hiszem, ő a legidősebb a mezőnyben, legalábbis az idősebbek egyike, és még mindig nagyon jó. Szerintem súlyproblémái sincsenek.
– Miért, önnek vannak?
– Néha előfordul. Nagyon oda kell figyelni a mennyiségre. Igazából mindent szabad enni, csak keveset. Természetesen csokit és édességet nem. Persze, nem mindig állja meg az ember, hogy csak olyat egyen, amitől jól is lakik… Én mindent szeretek, főleg az anyukám főztjét, amit a világbajnokság után majd újból élvezhetek.