Eriksson a Heyselt emlegeti

A labdarúgó-mérkőzések alkalmával valami miatt hiperakti-vitásban szenvedő szlovák rendőrök alaposan megkergették és -gyepálták az angol szurkolókat a szektorukban, a közönség hazai része pedig azzal szórakoztatta magát, hogy egy emberként huhogott, amikor Emile Heskey vagy Ashley Cole labdához ért.
Az FA természetesen mindkét okból hivatalos panaszt tesz az UEFA-nál, amellyel épp a minap tárgyaltak az angol játékosokat mostanában egyre gyakrabban ért rasszista inzultusokról. "Elfogadhatatlan, ami történt. Heskey és Cole a találkozó folyamán végig hallotta a bekiabálásokat, mindketten a legnagyobb tiszteletet érdemlik, amiért visszafogták magukat. A meccs reggelén volt egy megbeszélésünk a helyi hatóságokkal, figyelmeztettük őket a jelenségre, de hiába. Tovább nem vagyunk hajlandók ezt elviselni, úgyhogy a lehető leghatározottabb formában szándékozunk az európai szövetséghez fordulni. Természetesen tudjuk, hogy nehéz bármit tenni, már csak azért is, mert nem csak néhány emberről volt szó” – mondta felháborodottan Adrian Be-vington szóvivő.
Mindkét érintettnek volt már része hasonló élményben: Cole-t nemrég, az Arsenal eindhoveni BL-összecsapásán mocskolták a drukkerek, Heskey pedig három éve, egy Jugoszlávia elleni U21-es mérkőzésen tapasztalt hasonlót. "Ijesztő hangulat volt, hallottam a raszszista hangokat, ráadásul nemcsak egy bizonyos helyről, hanem mindenünnen. De ilyenkor az a legjobb válasz, ha a játékra koncentrál az ember, én is ezt tettem” – emlékezett a történtekre a Liverpool támadója.
Ilyen körülmények között Sven-Göran Erikssonnak alig volt érkezése a futballról beszélni. Annyit azért elmondott, hogy fél órán keresztül elég rosszul játszott a csapata, a középpályások nem értették meg magukat a csatárokkal, de a társaság szívét dicséri, hogy a borzalmas talajon, ellenséges atmoszférában is fordítani tudott. "Ami viszont a tribünön folyt, az szörnyű volt. A kommandósok húsz percen keresztül dolgozták meg a szurkolókat, remélem, senki sem sérült meg súlyosan. A Heysel-
stadionbeli katasztrófa jutott az eszembe, amelyet sajnos a helyszínen néztem végig. Felfoghatatlan a számomra, hogy 2002-ben ilyen dolgoknak kell kísérniük a labdarúgást. Ugyanez a véleményem a rasz-szizmusról. Ez olyan probléma, amit jól ismerek, hiszen korábban a Laziónál dolgoztam, ahol régóta gondot jelent. Remélem, az UEFA sikeresen tud majd fellépni ellene” – nyilatkozta a svéd edző.
Ladislav Jurkemík, a szlovákok kapitánya az elszalasztott lehetőséget siratta a lefújás utáni sajtótájékoztatón. "Rettentő csalódott vagyok, mert megverhettük volna Angliát, ha van egy kis szerencsénk” – állapította meg.
Áll a bál Macedóniában is, habár egészen más okból. A remekül játszó, mégis veszítő hazaiak szövetségi kapitányánál betelt a pohár. Nikola Ilievszki lemondással fenyegetőzik: "Senkit sem érdekel a nemzeti válogatott. Ha a dolgok nem változnak meg sürgősen, a szerdai, angliai selejtező után távozom” – jelentette ki Ilievszki, hozzátéve, hogy Southamptonban sem feltartott kézzel mennek majd ki a pályára. Kollégája, Senol Günes elismerte, máshogy is alakulhatott volna a szkopjei találkozó: "Szerencsénk volt, hogy az első harminc percben nem dőlt el a mérkőzés. Mindegy, a lényeg, hogy megvan a három pont” – sóhajtott a vb-bronzérmes szakember.

Szlovákia–Anglia
1–2 (1–0)
Pozsony, 27 000 néző
V: Messina (olasz) G: Sz. Németh (21.), ill. Beckham (64.), Owen (82.)

Macedónia–Törökország
1–2 (1–1)
Szkopje
V: Fisker (dán) G: Grozdanovszki (2.), ill. Okan B. (29.), Nihat (53.)