A hideg rázza a futástól

"Sohasem fájt még ennyire vereség – mondta –, főleg azért, mert a hajrában kaptam ki. Edmontonban más volt, ott a Jegorova-ügy után készültem arra, ami végül 5000 méteren megtörtént velem. Most azonban centiméterekkel kaptam ki, sőt, néhány pillanatig még azt hittem, én győztem, de amikor láttam, hogy Ayhan lehajol egy bedobott török zászlóért, rádöbbentem: valóban ő érkezett elsőként a célba.”Szabo veresége azért nem volt előzmény nélküli. A dél-afrikai, majd Font Romeau-i magaslati edzőtáborozás után a nyarat a háromszéki Sepsiszentgyörgyön végigedző futónő a kínok kínját élte át az idén. A fizikailag és idegileg egyaránt elhasznált atléta mindennel és mindenkivel háborúban állt, edzései többsége hatalmas idegfeszültségben zajlott – edző-férje, Gyöngyössi Zsolt bizonyára sokat tudna erről mesélni –, sokáig az is borotvaélen táncolt, hogy egyáltalán versenyez-e az évadban. "Minden attól függ, hogyan sikerül az oslói Golden League-verseny. Ha jól, akkor indul a szezon, ha nem, engem nem látnak ebben az évben a pályákon” – jelentette ki Gabriela június végén. Elképzelhető, hogy izgult mindenki a Bislett Games előtt, amelyen Szabo győzött, s bár azóta elveszítette az aranyrudakban való részesedés esélyét, a dolog eldőlt.München amúgy hatalmas kihívás volt a számára, hiszen az Eb-arany az egyetlen a világversenyen nyerhető legfényesebb medáliák közül, amely hiányzik Gabriela tekintélyes gyűjteményéből. "Most már kijelenthetem, hogy végleg. Elképzelhetetlennek tartom ugyanis, hogy négy év múlva még versenyezzek – mondta. – Ma már úgy érkezem a versenyekre, mintha edzésre mennék, kellő motiváció nélkül pedig képtelen vagyok bármit is jól csinálni. Münchenben ráadásul rossz előérzetem is volt, a férfi ezerötszázas befutó láttán oda is szóltam a férjemnek: figyeld meg, én is így járok majd…” A babonás félelmek egyébként nem idegenek Szabo lényétől, amikor a bajor főváros olimpiai falujában a recepciós egy 13. emeleti szoba kulcsát nyújtotta át, az atlétanő felháborodva követelte az emelet- és szobacserét. Aztán eggyel lejjebb sem volt jó, úgyhogy az Eb vége egy másik szállodában érte a Gyöngyössi–Szabo házaspárt.Veresége és az azt követő kifakadása újra riadókészültségbe helyezte a román atlétika vezetőit. A sportág ugyanis mélyrepülésbe kezdett Romániában – azzal mindenki tisztában van, hogy a többszörösen "összedrótozott” Ionela Tirlea müncheni győzelme elsősorban a 400 gátas szakág pangását jelzi –, s valamennyi potenciális sikeremberre szükség van. A jó tanácsok nem hiányoznak, a legtöbben arra biztatják Gabrielát, hogy tartson egyéves szünetet, s utána ugorjon neki az olimpiai felkészülésnek. Az ügyben még a nagy vetélytárs Violeta Beclea-Székely is megszólalt: "Szabo fizikai fáradtsága teljes mértékben érthető, az életkor azonban az ő oldalán van, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagynia.” A sportminisztérium politikai államtitkára, a szövetség korábbi főtitkára, Nicolae Marasescu szerint sem szabad Szabónak a visszavonuláson töprengenie. "Mások negyvenéves korukig akarnak futni – mondta –, Gabi bűnt követne el, ha nem hozna ki mindent a pályafutásából.”A legközelebb Zürichben fellépő érintett viszont nem vallja teljes mértékig magáénak környezete álláspontját. "Valószínűleg a 2004-es olimpiai játékokig folytatom, de tovább egy nappal sem – jelentette ki. – Már most kiráz a hideg a gondolattól, hogy újra kőkemény alapozás vár rám. Azt az utat biztosan nem járom be, amit a középtávfutók többsége, azaz egyre hosszabbakat futni. A maratoni lehetősége például fel sem vetődik bennem, akárhogyan is igyekeznek meggyőzni, hogy ehhez passzoló alkatom van. Athén után majd gyereket szülök, s magam akarom nevelni.”