Ez bizony kemény meccs volt

Ritka eset, amikor egy szurkolótábor nem kifejezetten örül annak, hogy hazai stadionba kell kibandukolnia, mert inkább száz kilométeres túrát vállalna be. Pedig most éppen ez történt, hiszen a kispesti fanatikusok szívesen zötyögtek volna Siófokra, már csak az igen kellemes balatoni sör-, víz- és hölgykínálat okán is, de… mindhiába. A Kispest ugyanis végül nem egyezett bele a pályaválasztói jog felcserélésébe, habár a Siófok vezetősége nem bánta volna, ha az üdülőszezonban, és nem fagypont körüli hőmérséklet idején kellene a mindig nagy számban utazó Honvéd-szurkolókat elkvártélyozni. A tulajdonosok azonban úgy döntöttek, maradjon csak a Bozsik-stadion a helyszín, mégiscsak hazai pályán kínálkozik nagyobb esély a várt győzelmi sorozat beindítására. Ezt meg értelemszerűen elfogadták a kispesti hívek is, elvégre akárhogy nézzük, csak jobban hangzik egy hazai győzelem, mint egy esetleges idegenbeli vereség – lehetnek akármilyen szépek azok a lányok. Mert a jelszó úgyis az volt: csak a Kispest, és csak a győzelem.Igen ám, de a bajnokságban eddig a Honvédhoz hasonlóan komoly harci kedvet, ellenben csak egyetlen pontot felmutató vendégcsapat számára is ideje volt elkezdeni a felzárkózást – máskülönben hamarosan a játékosok és a szakmai stáb körében is olyan ideges lehet a hangulat, mint amilyen a hazai meccsek alkalmából a helyi VIP-vendégeknél szokott… Ennek szellemében elég kemények kezdett a Siófok, a kispesti focisták szaporán nyekkentek egyet-egyet a földön. Amikor aztán a tűréshatáron belül tiltakozó Fitos Józsefet figyelmeztette a játékvezető, akkor a közönség igen hangos és lányszalonokban nem anynyira elfogadott reakciója már jelezte: lesz itt baj elég. A hőfok megtartása érdekében Torghelle Sándor és Kuttor Attila is veszekedett csöppet, amikor egy felugrás közben a kispesti támadó megbúbolta ellenfelét. Kuttor nemsokára törlesztett is: na, nem bunyózni kezdett, hanem nagyszerűen fejelte a labdát a berobbanó Alekszandar Pantics elé, aki szép mozdulattal lőtt a hálóba.
Meglepetés volt ez a javából, hiszen semmilyen jel nem mutatott arra, hogy a Siófok gólt tud rúgni. Nem játszott ugyan rosszul a Csank János és Vass László által láthatóan jól felkészített alakulat, de a vendégek inkább a védekezésben igyekeztek kitűnni, míg a Honvéd jóval több támadást vezetett. Igaz, komoly helyzetig nem jutottak el a hazaiak, egyedül Piroska Attila szólója érdemel említést, hiszen a kispesti fedezet úgy kerülgette a siófoki védőket, mintha rutinpályán lenne, csakhogy hiába dőltek hárman is a gyepre a vendégbekkek közül, a beadás már nem sikerült mívesre. Sőt az első félidőben szinte semmi sem sikerült.
Pozitívumként ugyan megjegyezhetjük, hogy az Üllői úton összeszidott Tóth József ezúttal többször remekül futott ki kapujából – azonban sem Pantics, sem pedig Schwarcz Zoltán lövése ellen nem tehetett semmit, így negyven perc után már két gól volt a siófokiak előnye.

Gyaníthatóan a pályaedzőként dolgozó Fitos József is alaposan dühöngött egyet a kispadon a védelem csúnya bakija után, ám a korábban figyelmeztetett szakvezetőt addigra már elküldte onnan Arany Tamás játékvezető. Hogy okkal vagy ok nélkül, a lelátóról nem lehetett megállapítani, Fitos mindenesetre a játékoskijáróba, majd a nézőtérre kényszerült.
Hogy mégsem lehetett annyira rossz a kedve a pályaedzőnek, arról a jól játszó Piroska Attila közreműködésével Marius Sasu gondoskodott, hiszen ő tizenegyes góljával legalább szorosabbá varázsolta az állást. Igaz, rövidesen egyenlíthettek volna a hazaiak, ám Farkas Balázs asszisztens beintésére a játékvezető les miatt érvénytelenítette Cristian Dulca gólját, így maradt a szünetben a vendégelőny. Képzelhetjük, ez az ítélet mit jelentett az amúgy is elég morcos szurkolóknak…
A második félidő sem kezdődött túl jól a fanatikusok számára, hiszen akkor Sasu lesgólját nem adta meg Arany Tamás. A tüntetés persze nem maradt el, főleg amikor néhány perc múlva Grósz Róbert csúnyán felvágta a kiugró román támadót, ám nemhogy pirosat, még sárgát sem kapott.

Továbbra is egymást faragták a játékosok: az első félidőben lecserélt Fülöp Zoltán például részleges bokaszalag-szakadást szenvedett, Panticsnak a combja húzódott meg, majd a fejsérülést szenvedett Sipeki Istvánt kellett mentőbe tenni, miután összeakaszkodott egy-két kispesti játékossal – szóval ez bizony kemény meccs volt…
Sajnos csak erről a keménykedésról szólt a találkozós, játék alig volt, igen nagy bajban lettünk volna, hogy ha a szabálytalanságokról nem lehetett volna megemlékezni, hiszen más itt bizony nemigen történt. Természetesen egy ilyen összecsapáson nem maradhatott el a piros lap sem, ezt a Laczkó Árpádot szembe vágó Almir Filipovics érdemelte ki, de a Kispest tíz ember ellen sem tudott mit kezdeni a jól védekező, ám a hazai térfélt alig-alig átlépő siófokiakkal szemben.
Maradt tehát a vendéggyőzelem, amely azért mindenképpen megérdemelt, mert a Siófok két helyzetéből két gólt rúgott és tíz, majd pedig kilenc emberrel is tartani tudta az eredményt.
Ám az igazság az, hogy ezen a rossz és néha már gyomorforgatóan durva meccsen egyik csapat sem érdemelt volna három pontot…

Percről percre

14. perc: Hercegfalvi végzett el szögletrúgást a bal oldalról: az ötösre becsavart labdát Fülöp középre fejelte ki, éppen Piroska elé, aki 19 méterről, ballal egy pattanás után a kapu fölé lőtt.
22. perc: A jobb oldali alapvonal közeléből a rendkívül agilisan futballozó Piroska adott középre, a labda Torghelle háta mögé jött, így a csatárnak vissza kellett lépnie, és már 11 méterről, félfordulatból kapura lőtt volna, ám Pantics az utolsó pillanatban felszabadított.
25. perc: Begyakorolt figura után megszerezte a vezetést a Siófok. A hazai térfél közepéről szabadrúgásból Sipeki a büntetőterületen belülre, az ötös jobb sarkáról Kuttor pedig középre fejelt, érkezett Pantics, s a siófoki védő négy méterről, estében, bal lábbal helyezte a labdát a kapu bal oldalába.
0–1
41. perc: Váratlanul kétgólosra növelték előnyüket a sárga-kékek. A tétovázó kispesti védők közül a kilépő Schwarcz tört be a tizenhatosra, majd hét méterről, jobb külsővel ügyesen emelt Tóth József fölött a kapu közepébe.
0–2
44. perc: Büntetőhöz, és szépítési lehetőséghez jutott a Kispest. Laczkó balról küldött beadása után a labdát átvenni próbáló Piroskát Kuttor buktatta a tizenhatoson belül, és erre Arany játékvezető határozottan a tizenegyespontra mutatott. A labda mögé Sasu állt, és a kispesti légiós jobbal az ellenkező irányba mozduló Németh Gábor mellett a kapu jobb sarkába lőtte a labdát.
1–2
57. perc: Hercegfalvi nagyszerű ütemben indította a bal oldalon üres területre befutó Sasut, a román támadó betört a tizenhatosra, egy csellel becsapta Kollert, majd az alapvonal közeléből, mintegy négy méterről ahelyett, hogy visszagurított volna, ballal a rövid felső sarok mellett az égbe küldte a labdát.
61. perc: Tíz emberre fogyatkoztak a vendégek: Filipovics Laczkóval csapott össze egy labdáért, miköben a bosnyák a kispesti játékos szemébe kapott. Arany játékvezető előbb a sárgát, majd – mivel ez már a második figyelmeztetése volt – a pirosat is felmutatta Filipovicsnak. A támadó nem nagyon értette a dolgot, sőt az öltözőbe menet szövegelésével és gesztikulálásaival alaposan felhergelte a hazai közönséget.
91. perc: Schwarcz a siófoki térfél közepén meglóduló Torghelle után nyúlt, és megkapta ezért a második sárga lapját – így a játékvezető a pirosat is felmutatta a vendégjátékosnak, aki mehetett zuhanyozni.