Kiss László felejtene

– Mikor utazik?– Csütörtökön indulok Damaszkuszba – mondta Kiss László. – Sokszor mondtam már, hogy elegem van a magyar futballból, az azt körülvevő légkörből, egyes emberekből, de mit tegyek, ha ismét így érzek. A Vasasnál töltött időszak és a magyar futballt jellemző viszonyok felőrölték minden energiámat. Kérem, szó szerint írja le: kiverem a fejemből a gondolatot, hogy valaha még a magyar futballért tennem kell valamit.– Így, szó szerint?– Igen, így, ahogy mondtam. Én itt szerettem volna dolgozni, de ellehetetlenítettek. Gyomorforgató számomra, ami a magyar futballban zajlik. Ami a licencügyet illeti, én már ezerkilencszázkilencvenöt óta harcolok ellene. Nem a tanulás ellen van kifogásom, hanem a rendszerrel és a módszerekkel nem értek egyet. Ocsmány az egész, és még a mostaninál is nagyobb botrány lesz ebből.– Meglátjuk… Mindenesetre az most jobban érdekelne: milyen az új csapata?– Július közepe óta dolgozom a szardzsai emirátusok másodosztályában szereplő Dibba el-Hiszinél. A vezetők a feljutást tűzték ki célul.– Mennyi időre szerződött?– Egy plusz kétéves megállapodást írtam alá. A felkészülés pénteken kezdődik Damaszkuszban, ám a nagy meleg miatt csak este tudunk edzeni. Nincs mese, újra hozzá kell szoknom az ilyen körülményekhez, de szívesen megyek. Úgy megfizetnek, hogy már szinte szégyellem, de legalább hagynak dolgozni.