Kedd este elkezdik!Persze, az első feladat még nem tűnik túl nehéznek, csupán 38 kilométert kell tekerni Nagykanizsa belvárosában, de szinte biztos, hogy a kerékpárosok már ekkor bedobnak majd mindent. Nagy a tét, hiszen a nemzeti körverseny óriási rangot képvisel, a Tour de France például a világ egyik legismertebb és legkedveltebb sporteseménye, de a Giro d’Italia, a Vuelta a Espana, újabban a Tour de Suisse vagy a Deutschland Tour is egyre jobban megközelíti népszerűségben a legnagyobbat.
A tavalyi tiszaújvárosi befutónál a szlovén Marin (jobbra) nagy csatában nyert – hasonlóan kiélezett helyzetekre a 29. Magyar körversenyen is számíthatunk…
A tavalyi tiszaújvárosi befutónál a szlovén Marin (jobbra) nagy csatában nyert – hasonlóan kiélezett helyzetekre a 29. Magyar körversenyen is számíthatunk…
Minden túlzás nélkül kijelenthetjük: a Magyar körverseny sem akármi, hiszen a Tour de Hongrie a múlt század első felében, 1925-ben indult útjára, azért pedig a történelem okolható, hogy manapság nem említhetjük együtt a fent felsoroltakkal. Elvégre az ötvenes, hatvanas, de még a hetvenes években is elképzelhetetlen volt, hogy egy magyar kerekes a kapitalista sport szolgálói közé álljon, pénzért versenyezzen, egy professzionális sportágban… Így aztán a magyar bringások a béketábor többi porfelhőlovagjával együtt a keleti blokk viadalain hasították a levegőt, a nyugati karavánban csak nagy néha, jutalomból szippanthattak egyet-egyet a jóból. Napjainkban Bodrogi László vezérletével próbál meg új helyet kivívni magának a magyar kerékpársport, s annak fél évszázados lemaradással küszködő versenyrendszere. Az új éra egyik zászlóshajója a magyar Tour, amelyet 1993-ban a Magyar Kerékpáros-szövetség támasztott fel poraiból, s Sipos János irányításával hat évig életben is tartott. Tavaly már a sokszoros magyar bajnok Eisenkrammer Károly és csapata vette kezébe a gyeplőt, s ha a folytatás az elmúlt évihez hasonló lesz, akkor igen szép jövő előtt áll a nemzeti körversenyünk.
A 29. Tour de Hongrie programja
Augusztus 6., kedd: prológ, Nagykanizsa (38 km) Augusztus 7., szerda: 1/a. szakasz, Nagykanizsa–Kaposvár (94 km) Augusztus 7., szerda: 1/b. szakasz, Kaposvár–Kaposvár (37 km) Augusztus 8., csütörtök: 2. szakasz, Szeged–Jászberény (182 km) Augusztus 9., péntek: 3. szakasz, Jászberény–Miskolc (169 km) Augusztus 10., szombat: 4. szakasz, egyéni idôfutam, Eger (12 km) Augusztus 11., vasárnap: 5. szakasz, Eger–Budapest, Budai Vár (156 km)
Szóval kedd este máris nagy a tét, hiszen a prológ győztese amellett, hogy a dobogó legfelső fokára állhat az eredményhirdetésnél, megkapja az összetettben élen állónak járó sárga trikót. Erre a ruhadarabra pályázik tizennégy ország csaknem százhúsz kerekese, a tíz neves külföldi csapat mellett a teljes hazai élmezőny… Igazi bravúr lenne, ha magyar versenyző viselhetné ezt a mezt hat nap és 688 kilométernyi tekerés után, a budai Várban is, erre ugyanis az elmúlt negyedszázadban csak Bebtó Zoltán volt képes. A P Nívó-Betonexpressz-FTC menője 1997-ben nyerte meg az összetett versenyt, és érthető, hogy azóta is ezt a sikert szeretné megismételni. A hazai menők közül klubtársa, Árvai Attila, illetve a Mapei-Kanizsa KK-ban tekerő ötszörös magyar bajnok Steig Csaba lehet még képes erre a bravúrra. Persze, a magyar csapatok irányítói azzal is elégedettek lennének, ha klubjuk valamelyik légiósa aratná le a babérokat, a ferencvárosiak közül a szlovákiai Remák Zoltán, a kanizsaiaktól pedig az ugyancsak szlovákiai Nagy Róbert ilyen tervekkel száll majd nyeregbe. Utóbbi már a profik között is megfordult, tavaly a hegyekben verhetetlen volt, s eddig ebben az évben is szállította a jobbnál jobb eredményeket a Mapei számára. Érdemes lesz rá figyelni… A külföldiekről jóval többet elmondhatunk majd a keddi prológ után. Az már most biztos, hogy a két proficsapat, a három válogatott, továbbá az egy-egy erős ukrán, horvát, olasz, lengyel és luxemburgi együttes itthon ritkán átélhető küzdelemre készteti majd a mieinket. Kedd este elkezdik!