Nagy utazás

"Egy kicsit későn szabadultam a verseny után, mert a befutótól a francia tévések stúdiójába is be kellett mennem. A francia kettes csatorna minden nap egy hosszabb műsorban foglalkozik a körverseny eseményeivel, s ebben most én is szerephez jutottam. Nagyon kedvesek voltak, gratuláltak a harmadik helyezésemhez, s ahhoz, hogy szerintük az idei Tour de France egyik felfedezettje voltam. Azt nem tudom, hogy ez menynyire igaz, de bevallom, hogy a szombati eredményemmel azért én is elégedett vagyok.Az olasz tévériporterek faggattak a taktikámról, de csak annyit tudtam nekik mondani, hogy nem volt különösebb tervem. Azt láttam, hogy az előttem induló ellenfeleim nagyon erősen kezdtek a szakasz első felében található hegyen, s ezzel el is lőtték a puskaporukat, én viszont igyekeztem végig egyenletes tempót tartani, amelyből a végén még erősíteni is tudtam. Az elmúlt napokban sikerült valamennyit tartalékolnom az egyéni időfutamra, s erőnlétileg egy kicsit túl is szárnyaltam a saját várakozásaimat.Annak is örülök, hogy az első időfutamhoz hasonlóan a szombati szakszon is folyamatosan tudtam javítani, míg a többiek többnyire visszaestek a szakasz második felében.A célban a két és fél órás várakozás most sem volt kellemes időtöltés. Az első helyen álltam, de bárki megelőzhetett. Az bizakodással töltött el, hogy a világbajnok Goncsarhoz és a tavalyi ezüstérmes Millarhoz képest jó időt értem el, de tudtam, hogy meg kell várni még Armstrongot, Boterót, Belokit, Rumsast és Galdeanót is, hiszen valamennyien jó időfutammenők, s bármelyikük elérhetett volna egy kiemelkedő eredményt. Ez végül csak Armstrongnak és Rumsasnak sikerült.Persze, egy szakaszgyőzelemmel bizonyára boldogabb lennék, de összességében elérem azt, amiért elindultam a Tour de France-on. Vasárnap végre megérkezünk Párizsba…”