Bronzérmes lett a női váltó

Sőt, már a lapok is teret szentelnek az eseménynek, fotókat is közölnek róla. A San Francisco Chronicle például Simóka Bea, a Palo Alto Daily News pedig Vörös Zsuzsanna fotójával illusztrált cikket közölt. Ez azért számít csodának, mert korábban erős túlzással sem reklámozták túl a világbajnokságot. A városban, Palo Altoban egyetlen plakátot sem láttunk a verseny kezdete előtt, de a rajt után sem.
Mostanra azonban már jelzik a létesítményeket, kiírások segítenek az eligazodásban. Az eredményközlés is rengeteget javult. Szóval egyszerűbb lett volna az életünk, ha már a kezdetektől így működik minden. Az, hogy az újságok nem nagyon foglalkoztak a vb-vel, a helyiek számára is furcsa. Mégpedig azért, mert San Francisco is szeretne 2012-ben olimpiát rendezni, és az öttusa-vb egy olyan verseny, amelyet főpróbának tekintenek a rendezők. Világbajnok női versenyzőink tehát bekerültek az újságokba, és a lányok úgy vágtak neki a szombati váltónak, hogy a sikersorozat folytatódjon. A válogatott egy helyen megváltozott: az egyéni arany- és ezüstérmes Simóka Bea és Vörös Zsuzsanna maradt, mellettük Füri Csilla helyett a juniorkorú Máthé Vivien szerepelt.
A lövészet ugyan dél-koreai sikerrel zárult (270 kör/1144 pont), a mieink 261 köre (1036)a 8. helyhez volt elég, de nem volt nagy a hátrány az élen állókhoz képest. Vörös jól lőtt (94), Simókától az egyéniben elért 182 után kicsit többet vártunk 85-nél, az egykor jó lövő Máthétól a 82 kevés. Viszont az egy hónapja rendezett Eb-hez képest 12 körrel jobb volt a produkció, és ez feldobta a lányokat. A páston aztán megkezdték a felzárkózást, az oroszok mögött (1072 pont) a második helyen végeztek (916), és összetettben bronzérmesek voltak.
Amíg a lányok a páston parádéztak, a szabadnapos fiúcsapatnak nagy megtiszteltetésben volt része: a versenyzőket és a szakvezetőket fogadta dr. Teller Ede atomfizikus. A világhírű professzor bevallotta, hogy csak egy sportággal volt kapcsolata, az asztalitenisszel, az öttusát eddig nem ismerte. Csodálkozott is, hogy tud egy versenyző egyszerre öt sportágban is jó lenni és örült, hogy olyan szakemberek vezették be a sportág rejtelmeibe, mint a világbajnok férficsapat és vezetőik (Teller Ede és az öttusázók találkozójáról későbbi számunkban olvashatnak).
A legrizikósabb szám, a lovaglás előtt a második helyen állt a magyar trió – ám nem a legszerencsésebben sorsolt. A három ló közül csak egy volt jó, a másik kettő sokat rontott a korábbi versenynapokon. Ennek ellenére a lányok jól oldották meg a feladatot, így a futást is dobogós, a harmadik helyen várták. A csehek előnye túl nagy volt, de az olaszokat talán be lehet fogni – gondoltuk a 3x1500 méter rajtja előtt. Vörös fölfutott az olaszra, és növelte az előnyt az üldöző orosz váltó előtt. Simóka Bea még jobban megközelítette Ceruttit, sőt, volt, hogy le is hagyta, de az olasz visszaelőzte őt. Az utolsó futók előtt az érem már nem volt kérdéses, az oroszok hátulról már nem jelentettek veszélyt, így az ezüst vagy a bronz volt a tét. A friss erő, Máthé jól tapadt Corsinire, gondoltuk, a hajrára tartalékol – de a rutinos olasz robbantott, így a bronzérem lett a mienk. Ahhoz képest, hogy az egy hónapja rendezett Eb-n hatodik lett a váltónk, nagyot léptek előre a lányok. (Az egyéniben és csapatban aranyérmes Simóka Beával interjúnk a 20. oldalon)
Helyi idő szerint vasárnap reggel megkezdődött a vb utolsó versenyszáma, a férfiak váltóversenye. Színeinket a világbajnok csapat, Balogh Gábor, Fülep Sándor és Horváth Viktor képviselte. A tavalyi vb-n magyar aranyérmet hozott a staféta, ám akkor Fülep és Horváth mellett Kállai Ákos szerepelt, aki az idén sérülés miatt nem indulhatott sem az Eb-n sem a vb-n. A nyitó lövészetet az ukránok nyerték (278 kör/1240 pont), a magyar trió a negyedik helyet szerezte meg (271/1156). "Nem rossz, de ennél többet tudunk– vélekedett Pálvölgyi Miklós szövetsegi kapitány. – Az egész mezőny gyengébben lőtt a megszokottnál, mert a rendezők nagyon elhúzták a versenyt.”