Pintuszevics gyorsabb Jonesnál

Monte-Carlóban igazi sztárparádét és rendkívül magas színvonalú versenyeket láthatott a II. Lajos-stadion közönsége, hiszen két Európa-csúcsot és két világcsúcskísérletet (a női rúdugrást megnyerő Szvetlana Feofanováét és az akadályfutó Brahim Bulamiét) szurkolhatott végig, és akkor még nem említettük az előbbieket is magában foglaló hét számot, amelyekben a világ idei legjobb eredménye született. Gabriela Szabo kontinensrekordjáról már megemlékeztünk szombati számunkban, ám azt nem részleteztük, milyen kis különbséggel fölözte le Sonia O'Sullivan 1994-es eredményét. Az írek kiválósága nyolc éve 8:21.64-et futott, a román pedig mindössze 22 századdal volt gyorsabb ennél. A holland Simon Vroemenre szinte senki sem figyelt, pedig ő egy 18 éves rekordot adott át a múltnak. Persze hogy nem figyeltek rá. 3000 méteres akadályfutásban a világcsúcstartó és a junior-világcsúcstartó vívott rettenetesen kiélezett küzdelmet. Brahim Bulaminak esélye volt minden idők legjobb eredményére, de túlságosan sokat fordult hátra, így a végén örülhetett, hogy ha egyetlen századdal is, de megelőzte Stephen Cheronót. A fiatal kenyainak nincs oka a szomorkodásra, hiszen élete legjobb teljesítményét nyújtva kapott ki, és az idő igazán neki dolgozik, lévén ő még csak 19 éves és 278 napos. A kelet-afrikaiak benne látják azt a futót, aki rövidesen visszahódítja a marokkói által elorozott világcsúcsot, amely már "emberemlékezet” óta kenyai hitbizománynak számított. De tényleg ne feledkezzünk meg a derék hollandról, ő ugyanis a francia Joseph Mahmoud 1984-es Európa-rekordját múlta fölül, és lett ezzel a közelgő Európa-bajnokság legnagyobb esélyese.
Ezek mellett az eredmények mellett Maurice Greene 100 méteres győzelme szinte eltörpül, pedig az amerikai újfent tíz másodpercen belüli idővel verte el ellenfeleit. Még egy meglepetés is akadt, már ha Tatjana Sikolenko gerelyhajító diadalát annak vesszük. Az orosz ugyanis az idén már másodszor győzte le a kissé gyengélkedő világcsúcstartót, Osleidys Menéndezt. Egy viszonylagosan jó hír nekünk is jutott, Szabó Nikolett ugyanis – bár nem versenyzett kirobbanó formában – harmadikra, amikor nagyon kellett, dobott 59.23 métert, amivel döntőbe jutott. Küzdőképességből jelesre vizsgázott tehát, és ez a harcosság jól jöhet még Münchenben.

Szombaton Belgiumban is nagyszerű atléták álltak rajthoz Heusdenbean. Ha most bárki azt gondolná, hogy amolyan második vonalbeli, a GL-versenyekre soha meg nem invitált atléták sorakoztak fel a rajtvonalnál, az nagyot téved! Zsanna Pintuszevics, Sonia O’Sullivan, Jolanda Ceplak vagy Deon Hemmings neve ugyancsak jól hangzik ebben a bizniszben. A Marion Jonest idén minden alkalommal elkerülő női 100-as világbajnoki címvédő különös csatát vív amerikai vetélytársával. Persze az is elképzelhető, hogy Marion Jones nem szívesen találkozna Pintuszeviccsel. Erre jó oka is van, hiszen azon túl, hogy mindenki legnagyobb megdöbbenésére tavaly kikapott tőle Edmontonban a vb-döntőben, erre most is jó esélye volna.
Mint ismert, ebben az esztendőben egymás eredményeit múlták felül. Marion Jones 10.90-nel nyitott május 26-án Eugenben. Pintuszevics halvány válasza június 10-én érkezett Athénból (11.02), ám Luzernben június 26-án már csak egyetlen századra volt az idény legjobbjától. Jones július 5-én további egy századot faragott idei legjobbján, ám ennek nem örülhetett sokáig. Az ukrán Retimnóban 10.84-et repesztett két nappal később. Jones válasza sem késett, péntek este egy botrányosan rossz rajttal utolérte vetélytársát (10.84). Nem fogják kitalálni, mi történt Belgiumban! Pintuszevics újabb diadalához rövidebb időre volt szüksége, mint egy nappal korábban az amerikainak. 10.83-at mutatott az eredményjelző tábla, vagyis a 30. életévét nemrég betöltő világbajnoknő ismét vezet ebben a virtuális versengésben. Lehet, hogy az év csúcspontjaként mégiscsak összeméri az erejét ez a kettős Zürichben, Brüsszelben vagy Berlinben? Rosszindulatúan azt is feltételezhetnénk, hogy Marion Jones menedzsere kötött egy megállapodást a hét Golden League-verseny szervezőivel, melynek értelmében vagy az amerikai indul, vagy a másik?! Csak találgatni tudunk, mindenesetre érthetetlen, miért nem engedik a szervezők Pintuszevicset vb-címvédőként a GL-versenyek környékére sem…