Önbizalmat növelő érmek

A vasárnap véget ért moszkvai Európa-bajnokságon nyolc érmet szereztek a magyar vívók. Az elutazás előtt Szabó Bence szövetségi kapitány azt mondta: három dobogós helyet remél, ugyanakkor ha csak ennyi születik, csalódott lesz. Nos, a várakozást felülmúlták versenyzőink, és csupán egy medáliával szereztek kevesebbet, mint a tavalyi, kiugrónak számító koblenzi kontinensbajnokságon.
– Amikor előzetesen nyilatkoztam, nem tudhattam, milyen erősségű mezőny jön össze Moszkvában, és a három érem egy erős verseny óvatos tippelése volt. Bevallom, nyolc éremre legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna. Utólag azt mondhatom, erős Eb van mögöttünk, az oroszok hazai környezetben a legjobb összeállításukban szerepeltek, és bizonyos fegyvernemekben a franciák, az olaszok és a lengyelek is első csapatukkal vettek részt. A sikereknek azért is örülök, mert az idei felkészülési menetrendet úgy állítottuk össze, hogy az augusztusi világbajnokság a fő verseny, az Eb csak egy állomás, bár nem lebecsülendő állomás a Lisszabonba vezető úton – kezdte Szabó Bence.
– A nyolc érem önmagáért beszél, de nézzünk egy kicsit mögéjük! Volt-e negatívuma vagy pozitívuma a versenynek?
– Igazából egyik fegyvernem sem okozott csalódást. De ha azt vesszük, hogy a férfi kardozóknál a csapatbronz mellett egy egyéni hatodik hely volt a legjobb eredmény, arra azt mondom, hogy ezt egyetlen világversenyen sem írnám alá. A nyolc között két kardozónknak mindenképp ott kell lennie, és az egyiknek érmet kell hoznia. Női tőrben is valami hasonló volt a helyzet, Mohamed Aida megint nem tudta megtenni az éremhez szükséges egy lépést. Pedig év közben mindent elkövettünk azért, hogy felszabadítsuk a rá nehezedő nyomás alól, mégsem sikerült előrébb végeznie, ismét csak a minimális elvárást teljesítette. A csapattól viszont nagyon szép eredmény az ezüstérem, az igen erős román együttes legyőzése nagy fegyvertény volt a lányoktól. A férfiakról túl sokat nem lehet mondani, Juhász Attila sérülése a csapatversenyen is éreztette hatását, tavalyi bronzérmes versenyzőt kellett volna pótolnunk, de a magyar férfi tőrvívás jelenlegi helyzetében ez nem megoldható. Egyébként Attila jól vívott, ha nem sérül meg, ismét érmes lehetett volna.
– A két párbajtőr szakág kiegészítette egymást: a férfiak az egyéniben, a nők pedig a csapatversenyen voltak jók.
– A férfiaknál érdekesen alakult az Eb, Fekete egész évben szenzációsan vívott, az Eb-re is nagyon készült, aztán nem jött ki neki a lépés. Viszont a szakág erejét jelzi, hogy a másik három fiú érmet szerzett. Külön örültem Kovács Iván bronzérmének, aki ezzel mély gödörből jött ki. Imre Gézának is lendületet adhat a harmadik hely a vb előtt. Boczkó Gábor pedig bebizonyította, hogy helyet követel magának a világbajnok csapatban. A tavalyi vébégyőztes együttes az idén még védettséget élvezett, de jövőre már úgy számolok, hogy öt fiú küzd a csapatba kerülésért, és ez független lesz az előttünk álló vébé eredményétől. A csapatban mutatott produkciójukról csak annyit, hogy az ukránoktól elszenvedett szoros vereség után már nem tudtak talpra állni, nem voltak motiváltak, és ezt szakmailag nem tudom értékelni.
– A nők viszont talpra álltak a várakozáson aluli egyéni szereplés után…
– Valóban, a gyenge egyéni után a tizennyolc csapat közül a tizenharmadiknak rangsorolták őket, így minden nehéz ellenféllel összekerültek, mégis magabiztos vívással jutottak a döntőbe, majd aranyérmesek lettek. Örvendetes, hogy Mincza Ildi a csapat legidősebbjeként ilyen egyéni produkció után, néha fogcsikorgatva, néha pedig tetszetős vívással, de mindig hozta magát, a legfiatalabb, Tóth Hajni pedig úgy vívott, ahogy egy csapatversenyen kell, húzta, biztatta társait. Hormay Adrien és Király Hajni ezúttal kicsit halványabb volt.
– A végére maradt az egyetlen szakág, amely egyéniben és csapatban is érmet hozott, mégpedig a női kard.
– Nagyon kellemes meglepetés a csapatban szerzett ezüstérmük. Bevallom, az egyéni verseny után fejmosást tartottam a lányoknak, elmondtam, hogy haragszom azért, mert bizonyos taktikai utasításokat meg sem próbáltak betartani, könnyedén odaadták a tusokat. Nos, a kiemelkedően szereplő egyéni bronzérmes Nagy Orsi mellett a csapatban Csaba Edina és Sznopek Gabi is hozta a szükséges találatokat.
– Kell-e valamin változtatni a közelgő világbajnokságig?
– Végül is nagy gond nincs, a magyar vívósportnak jót tett a mostani siker. Aki érmes lett, annak az önbizalmát növeli, aki gyengébben szerepelt, az pedig majd Lisszabonban akar bizonyítani. El kell mondanom, az oroszok nagyon jó Eb-házigazdák voltak, minden nemzet meg volt elégedve a színvonallal és a rendezéssel is. Azt viszont egyöntetűen megállapítottuk, hogy a zsűrizés kritikán aluli volt. A bíráskodás is egy szakma, állandóan gyakorolni kell, nem elég az, ha egy volt klasszis odaáll a pást mellé, és megpróbál megélni a versenyzői múltjából. Mert ennek a mai versenyzők látják a kárát.