Nem sok hiányzott ahhoz, hogy Craig Brown a skót válogatott szövetségi kapitányaként érkezzen meg a világbajnokságra, csakúgy, mint négy esztendeje. A szakvezető a selejtezők során még a Tartan Army mestere volt, és ha nincs a belgák elleni, szerencsétlen körülmények között elhullajtott két pont, akkor a skótok is elutazhattak volna Ázsiába. De Van Buyten betalált, néhány mérkőzéssel később pedig kiderült: ez a gól a "vörös ördögöknek üdvözülést, a skótoknak búcsút, Brownnak pedig felmondó levelet eredményezett. Az edző rövid ideig maradt munka nélkül, mi több, álláshalmozóvá vált: jelenleg ő az egyik brit rádió szakkommentátora, illetve a Preston North End menedzsere.
– Nem fáj a szíve, hogy kommentátorként, nem pedig szövetségi kapitányként van itt Ázsiában? – Már nem. Eleinte nehéz volt megemészteni, majd jött a leváltásom körüli hercehurca, de túljutottam mindenen. Kiestünk, de ha a belgák nem szereznek ellenünk gólt a hosszabbításban, és nem egyenlítenek, akkor mi játszhattunk volna a vébén, nem ők. Gólt rúgtak, így sajnos lemaradtunk a tornáról. – Mi a valós ok? – Talán az, hogy nem voltunk elég jók. Nem játszottunk elég jól, kevés fiatal futballista tudott bekerülni a csapatba, az öregek pedig már nem azt a játékot nyújtották, mint néhány éve.
Craig Brown, a skótok egykori szövetségi kapitánya elégedett azzal, amit eddig látott
Craig Brown, a skótok egykori szövetségi kapitánya elégedett azzal, amit eddig látott
– A selejtezők után Berti Vogts váltotta fel a kapitányi székben. – Ô megpróbálja azt megvalósítani, ami nekem nem sikerült. Rengeteget kísérletezik, sok fiatalt kipróbál, majd meglátjuk, meddig jut. Ez egy teljes újjáépítési program. Tavasszal nem voltak tétmérkőzések, akkor nyugodtan megtehette, de ősztől, az Európa-bajnoki selejtezők kezdetétől aligha lesz erre lehetősége. – Azért nem bánta meg, hogy elvállalta a kapitányi posztot? – Á, dehogy. Nagyszerű élményekben volt részem, ha még egyszer döntenem kellene, aligha haboznék. – Ha itt lenne, Skócia meddig jutott volna? – Kár, hogy csak elméletben játszhatunk ezzel a kérdéssel! Azt gondolom, rengeteg jó csapat volt a tornán, és az első mérkőzés mindent eldöntött volna. Nézze meg az írek példáját: Kamerun ellen talpra álltak, ugyanezt megcsinálták a németekkel szemben is, majd kiharcolták a továbbjutást. Mi is vagyunk akkora küzdők, mint ők! – Hogyan tetszik a világbajnokság? – Eddig lenyűgöző. Csodálatos stadionokban nagyszerű mérkőzéseket láthatunk. – Ezek szerint nem volt hiba, hogy a nemzetközi szövetség annak idején Dél-Koreának és Japánnak adta a rendezés jogát? – Nem, szerintem jó döntés volt, habár a japán meccseket nem láttam, így csak a koreaiak alapján tudok véleményt formálni. – Nem kevesli a szurkolók létszámát? – Tény, lehetnének többen is, de a koreaiak találkozói sok mindent feledtetnek. A csapatnak jól megy, a szurkolók fantasztikus hangulatot teremtenek, tényleg élvezet végignézni ezeket az összecsapásokat. – Kinek a játéka nyerte el a tetszését? – Tudja, nekem mindig is Batistuta volt az egyik kedvenc játékosom, ezért inkább rá figyeltem. Kemény, harcos futballista, aki minden idegszálával a góllövésre tör. Sajnálom, hogy nem sikerült megvalósítani a nagy álmát, és már nem lehet világbajnok. Mellette Zanettit is szeretem, hatalmas küzdő, nyugodtan elfogadnám skótnak is. – Miért nem viszi el valamelyiküket a Prestonhoz? – Mert a Romában, illetve az Interben futballoznak. Majd ha lejár a szerződésük, akkor talán… A csapatom egyébként így is jó, jelenleg csak a második vonalban szereplünk, de a következő évadban mindenképpen szeretnénk feljutni. – Tényleg olyan kemény a First Division, mint ahogyan állítják róla? – Nem, szó sincs róla. Remek csapatok vannak, remek meccsek, persze, egy kis keménységért senki sem megy a szomszédba. – Mekkora a különbség a szövetségi kapitány és a klubedző Craig Brown között? – Elég nagy. A Prestonnál minden egyes nap találkozom a játékosokkal, sokkal több a személyes kontaktus, míg a válogatottban évente hatszor-nyolcszor voltunk együtt, és ott nem kerültek előtérbe a hétköznapi gondok. – Melyiket csinálta szívesebben? – Nem lehet különbséget tenni, mindkettő rengeteg örömöt szerez, illetve szerzett. Tizenhat éven keresztül dolgoztam a nemzeti tizenegy mellett, nyolcat segédedzőként, nyolcat kapitányként, most pedig a Prestonnál vagyok. Itt is megtaláltam azokat az örömöket, amelyekért érdemes volt edzőnek állnom.
