Hazavágyik a válogatott

A spanyol válogatott játékosai, edzői és vezetői már alig várják, hogy ismét otthon lehessenek, miután –általuk fogalmazva – egy meglehetősen részrehajló bíráskodást hozó mérkőzésen nem tudták legyőzni a dél-koreai válogatottat a negyeddöntőben. "Nem leszereplésről vagy csalódásról van szó, ez most sokkal rosszabb” – fogalmazta meg tömören a küldöttség érzéseit Geraldo González Otero, a spanyol labdarúgó-szövetség főigazgatója, aki szerint az ibériaiak letörtsége érthető, hiszen azzal a nem titkolt szándékkal érkeztek Ázsiába, hogy megannyi kudarc után végre valami igazán maradandót alkossanak, de egy nem rajtuk múló körülmény (az említet bíráskodás) miatt most tömérdek munka és illúzió vált haszontalanná.Különösen Fernando Hierrót sajnálják a szurkolók, hiszen a 89-szeres válogatott, gólrekorder (29 találatot ért el a nemzeti mezben) nem sokkal a dél-koreaiak elleni mérkőzés előtt a könnyeivel küszködve jelentette be, hogy a vb után visszavonul a válogatottságtól, de kijut az együttérzésből a fiataloknak is, mint például az írek elleni továbbjutásban oroszlánrészt vállaló Iker Casillasnak vagy a negyeddöntőben brillírozó, de a tizenegyespárbajban hibázó Joaquínnak. A Betis fiatal támadójára egyébként három szurkoló egész nap várt a csapatnak szállást adó sportkomplexum bejárata előtt, kezében egy hatalmas, a játékos nevével ellátott transzparenssel.

A "szimpátiatüntetések” ellenére a játékosok többsége nem tette ki a lábát az utcára, mindössze Francisco De Pedro és Iván Helguera hagyta el a szálláshelyet. Előbbi a felesége társaságában már el is utazott Bora Bora szigetére nyaralni, míg a Real Madrid kiválóságát Genaro Borrás csapatorvos kísérte el egy sokkal kevésbé egzotikus útra, egy közeli kórházba, ahol megröntgenezték a játékos térdét (a koreaiak elleni mérkőzésen egy kemény belemenés után a játékos kénytelen volt cserét kérni). Néhányan pedig vendégeket fogadtak, viszont ők is csak a legközelebbi családtagokat. A vezetők ez idő alatt felkeresték a létesítmény vezetőit, és megköszönték nekik, hogy május 21. óta kiváló ellátásban részesítették a küldöttségüket.
Természetesen a spanyol újságírókat sokkal jobban foglalkoztatta az a kérdés, hogy José Antonio Camacho szövetségi kapitány marad-e a posztján. A szakvezető a vb előtt még úgy fogalmazott, hogy bár 2004-ig szól a szerződése, rossz szereplés esetén benyújtja a lemondását. "A szövetség változatlanul bízik Camachóban, reméli, hogy marad. A mi részünkről lezártnak tekintjük az ügyet” – nyilatkozta González Otero, megerősítve, hogy már csak magán az érintetten múlik, hogy megy vagy marad. Kérdés, hogy Camacho miként értékeli csapata világbajnoki szereplését. Kudarcként vagy sikerként állítja-e be az ötödik helyet? A válogatott ugyanis végül az ötödik pozíciót szerezte meg a tornán, hiszen ő gyűjtötte a legtöbb pontot a negyeddöntőben kiesett gárdák közül (Raúlék összesen tizenegy egységet tudhatnak magukénak, Anglia és Szenegál nyolc-nyolc, míg az Egyesült Államok hét pontig jutott). Ha abból indulunk ki, hogy ez minden idők második legjobb spanyol vb-helyezése, akkor a szakvezetőnek nincs miért vennie a kalapját.

Mindeközben már folynak az előkészületek a csapat fogadására: az ország uralkodója, János Károly király a hétfőn délután Madridba megérkező különítményt vendégül látja rezidenciáján, a La Zarzuela-kastélyban. Az államfő egyébként telefonon már fel is hívta Camacho kapitányt, hogy gratuláljon neki a válogatott teljesítményét illetően. A szakvezetőnek mellesleg a miniszterelnök, José María Aznar is telefonált– mint tette azt a csapat minden egyes mérkőzése után –, és biztosította az együttérzéséről.