– Szomorú?
– Csalódott vagyok, hogy nem folytathatom a munkát – mondta Bozsik Péter.
– Erre számított?
– Nézze, a Málta elleni szégyenteljes vereség után erre mindenképpen számítani kellett. Én azt gondolom, hogy tiszta lelkiismerettel dolgoztam eddig is, és ide Győrbe is így érkeztem. Azonban az elnökség tagjaival szemben nézetkülönbségek voltak, végül nem volt meg a szükséges bizalom irántam, ezért ajánlottam fel a lemondásomat. Mindig karakán módon kiálltam a véleményem mellett és ez most sem volt másként. Meglehet, ha kicsit úgymond dörzsöltebb vagyok, ha másképpen fogalmazok, még most is én vagyok a kapitány, de nem tudtam mást mondani, mint amit gondolok.
(...)

– Az MLSZ elnöke a magyar sajtót is kárhoztatta a kapitányváltásért: ön miképpen vélekedik erről?
– Csak a Málta meccs utáni időszakkal foglalkozom, akkor azt mondom, rengeteg igazságtalan, minősíthetetlen támadás ért, éppenséggel a Nemzeti Sport részéről is.
(...)

– Mit tett volna másként?
– A tavasszal úgy vágtunk neki ennek a munkának, hogy mielőbb kialakítsunk egy stabil, állandó keretet, amelyben természetesen az aktuális forma alapján lehetnek bizonyos változások, de úgy gondoltuk, egy magnak állandónak kell lennie. Azt gondolom, hogy ezt a munkát elkezdtük és voltak is bizonyos eredmények, és ma úgy látom, a Törökország elleni vereséget követően máshogy kellett volna szólnom néhány játékoshoz, máshogy kellett volna reagálnom bizonyos helyzetekben.
(...)

– Mit gondol, magyar vagy külföldi kapitányra van-e szükség ön után?
– Ez természetesen nem az én dolgom, de úgy hiszem, a magyar edzők között nem egy megfelelő szakember van, aki jól el tudná látni ezt a feladatot.

Az interjú teljes szövegét a pénteken megjelenő Nemzeti Sportban olvashatják.