Gyurcsó oldalán vezettünk több támadást

A futballt gólra játsszák, szól az ősi bölcsesség, ám ebből egyet sem láthattak tegnap a Puskás-stadionba kilátogatók. A lövések aránya (18:12) azonban jól mutatja, hogy a mieink többet tettek a győzelemért, mint az Eb-résztvevő írek. A kapusoknak tehát lényegesen több munkát adtunk, mint ellenfelünk, a többi alapadat viszont kiegyenlített találkozóra enged következtetni.

Labdabirtoklásban például a vendégek egy hajszálnyival jobbak voltak (49.9:50.1), annak ellenére is, hogy az első 60 percben a mi legényeink lábán járt többet a labda.

A záró félórában tapasztalt ír fölényt a lövések számának eloszlása is alátámasztja, a zöld mezesek ekkor jegyezték 12 próbálkozásuknak több mint a felét, egészen pontosan hetet.

A passzok száma és pontossága a labdabirtokláshoz hasonlóan „szorosan" alakult. A mieink 491 átadásából 399 ment saját emberhez (81 százalék), az íreknél 502-ből 411 (82 százalék).

Érdekesség, hogy a lövések aránya nem állt egyenes arányban a támadások számával, ez utóbbi mutatóban ugyanis valamivel alulmaradtunk.

A statisztikából kiderül az is, hogy a magyar attakokból 20 a jobb oldalon, azaz Gyurcsó Ádám oldalán futott, míg a balon, Dzsudzsák Balázs felségterületén 13-szor törtünk előre. Középen 38 támadást vezettünk.

A felek 172 párharcot vívtak meg, és ebben kis különbséggel, 88–84-re az írek nyertek. Nagyobb a kontraszt a levegőben megnyert párharcok tekintetében, ám ezen nem lepődhetünk meg túlságosan: a brit iskolát képviselő vendégcsapat arányaiban nézve három légi párbajból kettőben jobbnak bizonyult (32:48).

A magyar csapatból Dzsudzsák Balázs vette célba legtöbbször (5-ször) az ír kaput, de Gyurcsó és Szalai Ádám vállalkozókedvével sem volt gond, mindketten négy lövéssel próbálkoztak. A legtöbb szabálytalanságot Halmosi Péter követte el (5-öt), akinek meggyűlt a baja az agilis Damien Duff-fal. Az írek kifejezetten sportszerűnek bizonyultak, az ellenük befújt öt szabálytalanság legalábbis erről tanúskodik. Ebből kétszer Vanczák Vilmos, háromszor Szalai volt a szenvedő alany. A Mainz csatárának nem volt könnyű az élete hétfő este, legtöbbször ugyanis egyedül birkózott a védőkkel. Egervári Sándor csapatából az ő nevéhez fűződik a legtöbb párharc, 26-ból tízet nyert meg.

Varga József hasznos játékára leginkább a megszerzett labdát mennyisége világít rá. Az első félidőben jobbhátvédként, a másodikban középpályásként futballozó debreceni tíz szabad labdát gyűjtött be, hét átadást fülelt le, közvetlenül az ellenféltől pedig tízszer szerzett labdát. Az első és harmadik mutatóban csak Korcsmár Zsolt volt jobb nála a mieink közül, a másodikban senki.

Válogatottunkban Koman Vladimir töltötte be a játékmester szerepét, nem meglepetés tehát, hogy ő volt a legtöbbet játékban, 77 passzából 62 volt pontos. Ebben a tekintetben Mészáros Norbert hibátlan teljesítményt nyújtott, mind a 34-szer saját embernél kötött ki az átadása. A statisztikából olyan finomságok is kiderülnek még többek között, hogy a játékosok egyénenként kinek hányszor passzoltak. Ez alapján a labda legtöbbször, 14-szer a Koman–Gyurcsó útvonalat tette meg, a Monaco középpályása Szalainak 12-szer passzolt, míg a „második helyen” a Vargától Komanhoz tartó átadások végeztek, ilyenből 13 akadt.