Egy félidő is elég volt

A spanyol együttes a nyitófordulóban 7-1-re verte a házigazdákat, ilyen ajánlólevéllel érkezve nagyon úgy tűnt: a jó erőkből álló magyaroknak sem jelenthetnek akadályt a luxemburgiak legyőzése.

A találkozó eleje aztán nagyon máshogy alakult. A hazaiakon nyomokban sem lehetett felfedezni a spanyolok elleni kiadós vereség okozta letörtséget. Meglepőn jól és nyugodtan játszották a nem éppen világverő játékukat, ám ez arra mindenképen elég volt, hogy a lényegesen gyengébb ellenállásra számító magyarok fennakadjanak a hazaiakon.

Jó húsz percnek kellett eltelnie ahhoz, amíg fiataljaink kapcsoltak: itt bizony másra, többre van szükség. Ez bizony még ide is kevés...
Az első játékrész második felében ennek megfelelően mezőnyfölényt harcoltak ki a magyarok, jóval többet birtokolták a labdát ellenfelüknél. Helyzeteket is kidolgoztak, de azokból hiányzott az igazi átütőerő, így a luxemburgi csapat számára egyetlen gólveszélyes magyar akciótól eltekintve nem okozott gondot azok semlegesítése. Mivel az egy nagyobb helyzetünk kimaradt, így némi meglepetésre gólnélküli döntetlennel vonultak pihenőre a felek.

A szünet kifejezetten jót tett csapatunknak. Rend lett a fejekben, és rend lett a pályán is. Mármint a világ rendje…

Csapatunk egyik legjobbja, elsőszámú gólfelelőse, Németh Krisztán talált be gyorsan kétszer egymás után. Így már a második félidő nyolcadik percére eldőlt az, ami addig sem volt kérdéses: melyik csapat nyeri a találkozót.

Második gólunk igazi mestermunka volt, szép befejezéssel. Németh aztán egy büntetőt is kiharcolt, amelyet Koman Vladimir váltott gólra.

A 4-0-s végeredmény a csereként beállt Nikházy Márk állította be, ritkán látható bombagóllal.

Miután a második fordulóban csoportunkban a spanyolok 3-0-ra verték az orosz együttest, előbbieknek hat, utóbbiaknak hozzánk hasonlóan három pontja van.

A záró fordulóban Oroszországnak minden bizonnyal nem okoz majd gondot begyűjteni a papírforma győzelmet Luxemburg ellen, míg nekünk a torna egyik esélyesét, a spanyol gárdát kellene legyőznünk, hogy a körbeverés után számolgatni lehessen…