A magyar válogatott szövetségi kapitánya, Lothar Matthäus heti rendszerességgel - keddenként - a Nemzeti Sport számára szakmai jegyzetet készít, remélve azt, hogy a magyar futballban dolgozók és persze a szurkolók jobban megismerhetik mindazt, amit ő képvisel a világ futballjában.
"Az elmúlt hónapoktól eltérően a megszokott három téma boncolgatása helyett ezúttal csupán egy - de annál lényegesebb - dologról beszélnék: a válogatottról. A Svédország elleni világbajnoki selejtező után ugyanis felesleges lenne másról fecsegni, mint a nemzeti csapatról, hiszen a szurkolók, az olvasók többségét úgyis a csapat, no meg az én jövőm érdekli. Nézzük tehát az ezzel kapcsolatos véleményemet. Lássuk csak...A szurkolók reálisan ítélik meg a csapatot
A hangulatom nem éppen a legjobb ezekben a napokban, hiszen a svédek elleni kudarc nagyon megviselt.
Nehezen teszem túl magamat az elúszott lehetőségen, azonban tudom, hogy nincs mit tenni, tovább kell lépnünk és okulnunk kell a mérkőzésen történtekből.
Tisztában vagyok azzal, hogy a találkozó lefújása után a kritikusaim boldogan dőltek hátra a székükben, hiszen a svédek elleni vereséggel végleg elúszott a reményünk a 2006-os németországi világbajnokságra való kijutásra. De ezek a rosszakarók csak még jobban megerősítenek abban, hogy az elkezdett munkát igenis be kell fejeznem.
Henrik Larssonnal (sárgában) nehéz dolga volt Vanczák Vilmosnak, de sokat segített, hogy a nézôk végig a csapat mellett álltak (Fotó: M. Németh Péter)
Henrik Larssonnal (sárgában) nehéz dolga volt Vanczák Vilmosnak, de sokat segített, hogy a nézôk végig a csapat mellett álltak (Fotó: M. Németh Péter)
Azt ugyanis mindenkinek látnia kellett, hogy a fiatal csapatom mindent megtett a sikerért, harcolt a győzelemért, és felvette a kesztyűt a világ élvonalához tartozó svéd válogatottal. A mérkőzés után, nem tagadom, forrtak bennem az indulatok, ám hátborzongató érzés volt látni, hogy a szurkolók a vereség ellenére is vastapssal kísérték az öltözőbe a csapatot. Úgy látom, a magyar focirajongók is kezdik reálisan értékelni az eredményeinket.
Tudomásul kell venni, a magyar futballnak időre van szüksége ahhoz, hogy ismét talpra álljon. Elismerem, negatívum, hogy nem sikerült kijutnunk a vb-re, ugyanakkor pozitívum, hogy a válogatottnál kialakult az a mag, amelyre lehet építeni. Nem lehetett az sem véletlen, hogy a mérkőzést követően a német televíziósok és az Eurosport munkatársai is azt kérdezgették tőlem, mit tettem a csapattal, hogy ennyire egységes és jó együttes benyomását keltette.
Meg kellene szerezni a harmadik helyet
Már a bolgár meccs elôtt döntés születhet a kapitányügyben
Elképzelhetô, hogy Lothar Matthäus kívánságának megfelelôen még az október 8-i, bulgáriai vb-selejtezô elôtt összeül a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége, hogy döntsön a válogatottat irányító német szakvezetô jövôjérôl. Eredetileg október 13-án, a selejtezôsorozatot követôen tárgyalt volna a testület, de mivel matematikai esély sincs a jövô évi németországi részvételre, már most felvetôdött a kapitánykérdés. Bozóky Imre elnök az MLSZ honlapján úgy nyilatkozott, valószínűleg a jövô hónap elejére teszik át az ülés idôpontját. Az elnök annak a véleményének is hangot adott, hogy ô továbbra is Lothar Matthäusnak szavazna bizalmat.
A svédek ellen igazi csapatot láttam a pályán. Megtaláltam azt a 20-22 játékost, akik a következő hat-hét évben, azaz a Európa-bajnoki és világbajnoki selejtezőkörökben jó eséllyel próbálhatnak meg kijutni e tornákra.
Most végigsorolhatnám újra, hogy a válogatottban nyújtott produkciója nyomán hány játékosnak sikerült a nyáron is nyugati klubhoz szerződnie: Juhász Rolandnak, Huszti Szabolcsnak, Vadócz Krisztiánnak vagy éppen a Wolverhamptonban a hét végén remek játékkal bemutatkozó Gyepes Gábornak, de továbbra is nagy probléma, hogy közülük nem mindenki jut játéklehetőséghez rendszeresen.
Ám hiszem, hogy ha minden edzésen és mérkőzésen a maximumot hozzák ki magukból, akkor hosszú távon a klubcsapatukban is meghatározó játékosokká válhatnak, s ezzel a válogatott is erősebb lehet. A hátralévő két vb-selejtezőn is meg kell tennünk mindent a győzelemért és azért, hogy megszerezzük a csoport harmadik helyét. Ha ez sikerülne, akkor a következő Eb-sorsolásnál kedvezőbb pozícióból várhatnánk a besorolást.
Érthetetlen, mire vár még az elnökség
Zlatan Ibrahimovic (jobbra) trükkjein még Takács Ákos is elámult
Zlatan Ibrahimovic (jobbra) trükkjein még Takács Ákos is elámult
S ha már itt tartunk, akkor foglalkoznék a saját jövőmmel is. Nem tagadom, nagyon jól érzem magam Magyarországon, és a válogatottnál végzett munkámat is roppantul élvezem.
A folytatás a részemről tehát nem kérdéses, már csak azt kellene eldönteni, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége velem vagy nélkülem képzeli el a nemzeti csapat jövőjét.
A napokban beszélgettem Bozóky Imre elnökkel, aki biztosított a támogatásáról, ám akkor arra kértem, ha lehet, minél hamarabb döntsenek. Egyszerűen nem értem, mire kell még várni, nem hinném ugyanis, hogy az elnökség már most ne tudná, hogy új kapitányt szeretne-e vagy sem.
Elfogadhatatlan számomra ez a magyarokra jellemző habitus, miszerint minden fontosabb döntést az utolsó pillanatra próbálnak hagyni.
El kell dönteni, hogy Lothar Matthäus maradjon vagy valaki mást szeretnének a kispadon látni. Nem hinném, hogy olyan bonyolult kérdés ez. A bizonytalanság senkinek sem jó, hiszen megosztja a figyelmet. Érdekes volt például már a svédek elleni mérkőzést követően azt tapasztalni, hogy az öltözőben a legtöbb játékos úgy jött oda hozzám: most akkor mi lesz, Lothar, maradhatsz vagy menned kell? Nem tudtam mit mondani nekik. Gondolom, azzal mindenki tisztában van, hogy rengeteg más csapat élén szívesen látnának, ám ezekről egyelőre tudomást sem veszek. Hiszen én itt szeretek élni és dolgozni..."
