Gera Zoltán: Nyerhetünk az argentinok ellen

Az Angliából vasárnap este hazatérő Gera Zoltán nem csupán játékosként, nézőként is kénytelen volt kihagyni a Real Madrid elleni mérkőzést. Illetve ez így nem teljesen igaz, mert…
- … éppen akkor repültünk el a Puskás-stadion felett, amikor ment a meccs, úgyhogy ha mást nem, a kivilágított arénát volt szerencsém látni - jelezte tegnapi beszélgetésünkkor a West Bromwich Albion légiósa, hogy felülnézetből azért bepillantást nyert a gálába.
l Csapatkapitányként nyilván kikérdezte a többieket, mit meséltek, milyen volt a világhírű rivális ellen futballozni?
- Egybehangzóan állították, hogy jó. Mi több, abban is egyetértettek a fiúk, hogy a második félidei teljesítményük alapján akár le is győzhették volna a Realt. Sajnálom őket, hogy ez elmaradt.
l Amiatt nem bánkódik, hogy a találkozó időpontjában nem a földön, hanem a levegőben tartózkodott?
- A szombati bajnokink nekem fontosabb volt, mint a vasárnapi barátságos mérkőzés. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem érdekel a Real Madrid, sőt nagyon is szívesen játszanék ellene, csak legyen tétje a meccsnek.

l Ha már szóba hozta: Birminghamben milyen visszhangja volt a Manchester City otthonából elhozott pontnak?
- Győzelmi reményekkel keltünk útra, de utólag elégedettek lehetünk a döntetlennel. Bár kapusunk, Chris Kirkland bizonyult a mezőny legjobbjának, nyerhettünk volna: nem egy százszázalékos helyzetet puskáztunk el. Kár, hogy az egyik éppen az én nevemhez fűződött… Az viszont vigasznak megteszi, hogy ezúttal volt esélyünk a sikerre, miközben tavaly úgy végeztünk egy egyre ugyanitt, hogy nem is lőttünk kapura - a házigazdák egy öngóllal segítettek ki minket…
l Menedzserük, Bryan Robson úgy nyilatkozott a rajt előtt, negyvenkét pont elég lesz a bentmaradáshoz. Egy már megvan…
- Szerintem a többi is meglesz. A követelmény valóban az, hogy hosszabbítsuk meg élvonalbeli tagságunkat, ugyanakkor nekem titkos vágyam a középmezőnyhöz való csatlakozás. Merek optimista lenni, hiszen a vezetők megerősítették annyira a keretet, hogy ma már minden posztra két azonos képességű labdarúgó pályázik.
l A jobb oldali középpályáséra is?
- Igen, arra is. Avagy az enyémre is…
l Ugye azért nem lepődött meg, hogy Manchesterben a kezdők közé jelölték?
- Úgy készültem, hogy az elejétől fogva játszom. Még akkor is, ha még nem érzem magam csúcsformában, hogy teljesen fitt legyek, ahhoz szükségem van további két-három találkozóra.
l Tessék, szerdán máris itt a következő erőfelmérő.
- Argentína válogatottját felesleges bemutatni, mindenki tudja, mire képes. Nagy dolog, hogy újfent a világ egyik legjobbja ellen játszunk, még akkor is, ha az ilyen jellegű összecsapások után rádöbbenek: mekkora a lemaradásunk az élmezőnyhöz képest.
l Minden téren?
- Azt hiszem, igen, de elsősorban játékintelligenciában.
l Akkor kiegyezne egy tisztes vereséggel?
- Hova gondol?! Hát ki az, aki úgy megy ki a pályára, hogy ússzuk csak meg egy-két kapott góllal? Mi másban reménykednék a kezdés előtt, minthogy nyerhetünk az argentinok ellen! Aztán megeshet, hogy kikapunk, de akkor is úgy kell lejönnünk a gyepről: na, tanultunk valamit. Olyasmit, amit elsajátítva közelebb kerülhetünk az elithez.

---- B ---- B