Több kritika érte a Franciaország elleni barátságos mérkőzés kapcsán Király Gábort, sőt akadtak, akik úgy vélekedtek, a Metzben nagyszerűen debütáló Fülöp Márton akár ki is szoríthatja Reykjavíkban a Crystal Palace légiósát a kapuból. Lothar Matthäus azonban továbbra is bízott az egyik alapemberének számító labdarúgóban, aki ez alkalommal sem sértődött meg a bírálatok miatt, szokása szerint csakis a saját dolgára összpontosított, és a Laugardalsvöllur-stadionban príma védésekkel segítette a magyar válogatottat.
A magyar védôk addig ügyetlenkedtek, amíg Eidur Gudjohnsen (9-es mezben) lába lövésre nem lendült, és Király Gábor már hiába vetôdött (Fotó: M. Németh Péter)
A magyar védôk addig ügyetlenkedtek, amíg Eidur Gudjohnsen (9-es mezben) lába lövésre nem lendült, és Király Gábor már hiába vetôdött (Fotó: M. Németh Péter)
- A mérkőzés egyes pillanataiban igencsak indulatosnak tűnt, néhányszor alaposan leteremtette a védőit… - Lehet, hogy a lelátóról ez így látszott, de ha fel is emelem olykor a hangomat, sosem bántom a társaimat, csak azért kiabálok velük, hogy a zajban is meghallják a mondandómat - mondta Király Gábor. - Persze megesik, hogy noszogatom, biztatom, igyekszem felpörgetni a srácokat, de egy kapusnak az is feladata, hogy a védekezésnél mozgassa a csapatot.
- Hiába próbálkozott, a csapat nemigen lelte meg a tempót Reykjavíkban. - Én viszont azt mondom, ami a jelen állapotunkban, a jelenlegi helyzetünkben elvárható, azt maximálisan kihoztuk magunkból. Harcosságban, akaratosságban sem maradtunk el az izlandiak mögött, előbb egyenlítettünk, aztán meg visszavettük a vezetést. A hazaiak második, tíz emberrel szerzett találata sem sokkolta a csapatunkat, mentünk előre, küzdöttünk, és ennek meg is lett az eredménye.
- A látottakkal azonban Lothar Matthäus is roppant elégedetlen volt. - Elismerem, nem volt szemet gyönyörködtető a meccs, de ha jobban futballoztunk volna, ám veszítünk, akkor meg azért kapunk a fejünkre. Több olyan labdarúgó volt a keretben, akinek kemény, az energiákat leszívó szezon van a háta mögött, és ez elsősorban a fejekben érződött. Volt, akinél jobban, akadt, akinél kevésbé vagy egyáltalán nem, de a lényeg az, hogy összefogtunk, igazi közösséget alkottunk, és teljesítettük a feladatot: hazahoztuk a három pontot Izlandról.
- Ön hogy érezte magát a pályán? - Számomra nem volt újdonság, hogy kiélezett helyzetben kell teljesíteni egy hét alatt két meccsen is. Hasonló szituációt éltem át az angol bajnokságban, amikor a Crystal Palace-szal a Southamptonnal, aztán meg a Charlton Athletickel csatáztunk. Jó erőben voltam, fittnek éreztem magam Reykjavíkban, akár egy újabb meccset szívesen végigvédtem volna. Nem motoszkált bennem semmiféle olyan gondolat: jaj, csak legyen már vége a találkozónak. ---- S ---- -