Felesleges az izgalom, ez is csak egy meccs

– Izgul?
– Miért izgulnék? – kérdezett vissza kapásból Lothar Matthäus. – Ez is egy meccs, bár kétségtelen, nagyon fontos számomra az esti mérkőzés, hiszen mégiscsak a német válogatottal játszunk, de nem hiszem, hogy ezért különösebben izgulnom kellene.
– Pedig az esélyek nem a magyar csapat mellett szólnak, egy igencsak rutintalan együttest kell pályára küldenie. Nem tart attól, hogy az Európa-bajnokságra gőzerővel készülő ellenfél simán legázolja a magyarokat?
– A futballban minden eredmény előfordulhat, de korántsem hiszem azt, hogy feltartott kézzel kellene a pályára vonulnunk. Ha Formula–1-es hasonlattal élnék, azt mondanám: a német csapat a Ferrari, a magyar pedig… Mercedes.
– Azért ez nem hangzik roszszul. Más kérdés, hogy az idei Formula–1-es szezonban a Mercedes túl sokat még nem mutatott…
– Erről beszélek. Nem mi vagyunk a találkozó esélyesei, de bízom a játékosokban.
– Még bízik a magyar futballban? Az elmúlt hetekben mintha többször is csalódottan nyilatkozott volna.
– Nem titkolom, hogy nem mindenben értek egyet a magyar labdarúgásban történtekkel, kicsit fáj néhány érintett hozzáállása. Pedig összefogásra lenne szükség, hogy végre jobb legyen a futball.


– Akik ismerik az itthoni viszonyokat, azt mondják, megértik, ha Lothar Matthäus elmegy – csak akkor mondja ki végre, hogy menni akar.
– De én nem mondom ki, hogy menni akarok. Miért kell mindig ezzel foglalkozni?
– Mondjuk azért, mert Törökországból olyan híreket kapunk, hogy Yildirim Demirörem mellett már az alelnök is Kaiserslauternbe utazott az ön kedvéért, ön pedig videokazettán elemzi a Besiktas játékát, és megnevezte azokat a futballistákat, akiket szerződtetni kíván.
– Nem tudok ezekről, de tudja, nem is érdekel, most csak a meccsre koncentrálok.
– A pénteki sajtótájékoztatón kijelentette, marad Magyarországon. Nem változott a véleménye?
– Mondtam már, csak a meccs. A többiről hétfőn beszélhetünk.