Fokozódó őrület

A Teda Central Hotel földszinti éttermében gyűlt össze a kedd esti, Kína ellen 2–1-re elveszített barátságos mérkőzés után a magyar válogatott. A játékosokat láthatóan igencsak megviselte, hogy durva játékvezetői melléfogások miatt megfogyatkozva, és ami ennél is nagyobb baj, vesztesen hagyták el a pályát a Teda-stadionban megvívott összecsapás után. Lothar Matthäus szövetségi kapitány azonban nem engedte, hogy futballistái búnak eresszék a fejüket, mert mint mondotta, a tiencsini csatavesztés a számszerű eredmény ellenére sem tekinthető vereségnek. Hasonló véleményen volt az Aranycsapatnak a válogatottat Kínába elkísérő két tagja, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula is. Utóbbi, a legendás Fekete Párduc, egyenesen arra kérte a társulat tagjait, hogy vasárnap majd a németek elleni revanssal bizonyítsanak.
A kaiserslauterni helytállás azonban nem lesz egyszerű, hiszen az amúgy is megtizedelt magyar keret a keddi mérkőzéssel tovább fogyatkozott. Kenesei Krisztiánnak kínai klubja, a Gouan Beijing nem engedte meg az európai kiruccanást, Pető Zoltánnak olyan csúnyán beletalpaltak az oldalába, hogy bordazúzódást szenvedett, és nem jött rendbe a másik sérült Matáv-futballista, Tóth Mihály bokája sem. A két soproni játékos nem is utazott el Németországba, hanem Frankfurtban elköszöntek a társaktól, és hazatértek Magyarországra. Velük tartott a Kínában combsérülése miatt csak kínlódó, még az edzéseket is kihagyó ferencvárosi Szűcs Lajos, valamint az ugyancsak fradista Rósa Dénes is.

---- A nemzeti együttesben Tiencsinben debütáló fedezet azonban csak időlegesen búcsúzott. Mert noha szombaton tartja majd Győrött az esküvőjét, a szövetségi kapitány kérésére – miután konzultált a menyasszonyával – úgy határozott, hogy vasárnap délelőtt repülőre száll, és immár ifjú felesége társaságában kiutazik Németországba a válogatott után. A középpályás hozzáállása igazán példaértékű, még ha – fájdalom – nem is jellemző. Nem véletlen, hogy Lothar Matthäus segítőivel és a csapatvezetőkkel szerda hajnalig arról tanácskozott a tiencsini szálloda éttermében, kiket lehetne villámbehívóval meginvitálni a kaiserslauterni fellépésre. Kik azok a labdarúgók, akik a címeres mez meg az 1954-es világbajnoki döntő 50. évfordulója alkalmából rendezendő gálameccs kedvéért hajlandók megszakítani éppen csak elkezdett nyári szabadságukat. Mert – ne szépítsük – a helyzet mifelénk mostanság így áll, némi túlzással lasszóval kell fogni a futballistákat a válogatottba. Nem véletlenül kesergett Buzánszky Jenő, hogy hajdanán ilyesmi nem fordulhatott volna elő, mert haló poraikból is feltámadtak a labdarúgók, ha akárcsak a B-válogatottba is hívták őket: "Amíg ezen a mentalitáson nem sikerül változtatnunk, addig nagy csodát kár remélni" – mondta az egykori kitűnő jobbhátvéd.

Az egyeztetés olyannyira elhúzódott, hogy a résztvevőknek már nem is maradt idejük aludni, ők az asztal mellől felállva rögvest a csomagjaikért indultak, és aztán felszálltak arra az autóbuszra, amely szerda reggel a kikötővárosból a pekingi nemzetközi repülőtérre szállította a magyar delegációt.
S hogy a megbeszélésnek mi lett az eredménye?
Nos, az Arszenal Kijevben légióskodó Bodnár László mellett, akinek németországi szerepeltetését amúgy is tervezte Lothar Matthäus, a fehérvári Hercegfalvi Zoltán, a debreceni Bernáth Csaba, valamint a második ligából az első osztályba most visszatérő Vasas bekkje, Tóth András egészíti ki a társulatot. Úgy tudni, a német tréner annak ellenére is szívesen látta volna Simek Pétert a keretben, hogy az újpesti támadó már a kínai utat is visszamondta – ám most sem járt sikerrel. A korábbi elképzelésekkel ellentétben nem lesz ott Kaiserslauternben az NB I B bajnoka, a Bp. Honvéd középpályása, Vadócz Krisztián sem.
Érdemes még szót ejteni Szélesi Zoltán ügyéről, aki piros lappal zárta élete első válogatott mérkőzését. ---- A lefújást követően mindenki úgy könyvelte el a magyar oldalon, hogy az Újpest védője legfeljebb turistaként keresheti fel Németországot, ám az éjszakai tanácskozáson azt sütötték ki a magyar delegáció vezetői, hogy mégiscsak van egy kiskapu. A tiencsini találkozónak ugyanis nem volt hivatalos ellenőre, így a meccset "felügyelő" Ázsiai Labdarúgó-szövetség majd csak a játékvezetői jelentésből értesül a történtekről – hangzott az okoskodás. S mire onnan átkerülnek a papírok a nemzetközi szövetség, a FIFA franciaországi központjába, ahonnan aztán postázzák az eltiltásról szóló határozatot, addigra a kaiserslauterni gálameccs is már történelem lesz. Puhl Sándor, az MLSZ alelnöke határozottan állította, hogy ez járható út, egy barátságos mérkőzésen felmutatott piros lap nem jár a játékjog automatikus elvesztésével. Azzal persze számolnia kell Szélesi Zoltánnak, hogy egy barátságos találkozóra azért így is úgy is eltiltja a FIFA, azaz a jelen állás szerint a skótok elleni összecsapást alighanem ki kell majd hagynia.
Hogy a csapatnévsor állandó változása mennyire bosszantja Lothar Matthäust, nem nehéz elképzelni, noha alapvetően diplomatikusan nyilatkozik a sorozatos lemondásokról. Afelől azonban nem hagy kétséget, hogy pontosan tudja: nem kizárólag a sérülések állnak néhány labdarúgó döntésének hátterében…
Ezzel együtt a 150-szeres német válogatott optimistán várja a vasárnapi újabb erőpróbát szülőhazája válogatottja ellen, miképpen elégedetten beszélt csapata tiencsini produkciójáról is.
"Kikaptunk, és ez semmiképpen sem öröm, hiszen az évkönyvek csak a vereség tényét rögzítik majd, de azt mondtam a játékosaimnak, járjanak emelt fejjel, mert a keddi előadás után nincs miért pironkodniuk – mondta Lothar Matthäus. – Ha kell, keményen kritizálom a futballistáimat, ez alkalommal azonban kijelenthetem: elégedett vagyok a látottakkal. Nem szabad elfelejteni, hogy több mint tízórás repülőúttal a hátunk mögött léptünk pályára, nem volt idő arra, hogy alkalmazkodjunk a hatórás időeltolódáshoz, és mi tagadás, olykor a szervezés is zötyögött. Ennek fényében azt mondhatom: jó munkát végeztünk. A csapat harcos volt, mindenki elszántan küzdött, és nekem ez roppant fontos. Félreértés ne essék, láttam persze a hibákat is, hiszen a hajrára elfáradtunk, megint kihagytunk ígéretes helyzeteket, és menet közben is akadtak bosszantó, részben a játékosok nemzetközi tapasztalatainak hiányával magyarázható bakik, de ezt a meccset nem mi vesztettük el. Ezt a mérkőzést elvették tőlünk, s a tettes a hongkongi bíró volt. A külső körülmények ellen azonban sajnos semmit sem tehetünk." ---- Ami a soron következő feladatot, a Németországgal vívandó csatát illeti, Lothar Matthäus ezen a meccsen sem tartja elképzelhetetlennek a tisztes helytállást. Játékosainak mindenesetre azt mondotta, ne ijedjenek meg a Nationalelftől, korántsem olyan félelmetes csapat, mint ahogyan azt sokan hiszik. Ugyanakkor azt sem titkolta, szívesen törne borsot honfitársai orra alá. Tagadta, hogy nehezebb szívvel készülne a német csapat ellen, mint bármely más ország válogatottja ellen, elvégre profi edzőként az a dolga, hogy a gondjaira bízott együttest a lehető legjobban felkészítse. Sőt, korábban azt is megemlítette, hogy egyre kevesebb szál köti Németországhoz, hiszen a családjának egy része is másutt telepedett már le.
Ennek ellenére mégiscsak különleges találkozó lesz a vasárnap esti meccs. Főként akkor, ha a pletykák igaznak bizonyulnak, és Lothar Matthäus a kaiserslauterni előadást követően elköszön a magyar válogatottól, és Isztambulban, a Besiktasnál dolgozik tovább…