Könnyedén megzavarodhatott a Puskás-stadion körül ólálkodó ember, ha nem volt biztos a magyar–brazil meccs kezdési időpontjában (a varázslat ma 20.30 órakor kezdődik): kedden délután ugyanis tömött sorokban hömpölygött a nép az aréna felé.
Külön csoportok érkeztek vidékről (most aztán megérte volna az irodáknak társas utakat szervezni…), rengeteg sárga-zöld mezes kissrác menetelt boldogan a stadion környéki utcákon – alaposan meg is lepődtünk ezen a jókora népvándorláson, elvégre a reptérre hétfő este csak alig kétszáz szurkoló nézett ki, most pedig már délután négy órakor tele volt vagy három szektor.
Pedig a brazilok edzése csak ötkor kezdődött…
Fájdalom, ez az egy óra hamar elfutott, a közönség legnagyobb bánatára a brazilok lassan összepakoltak és besétáltak az öltözőbe. Néhány kisgyerek ugyan megpróbálta autogramvadászat szándékával kijátszani a biztonsági őröket, de a securitysek most tökéletesen látták el feladatukat és visszakísérték az igencsak szomorú kissrácokat a tribünre. A tribünre, amely ekkor már lassan elnéptelenedett.
Mert bár a magyar válogatott is edzést tartott este hét órától, ráadásul a hangosbemondó többször is kérte a nézőket, hogy tiszteljék meg Lotthar Matthäus csapatát, bizony igencsak siralmas volt végignézni a korábban zsúfolásig megtelt tribünökön. Talán kétezren gondolták úgy, hogy megér nekik néhány percet a magyar csapat is, ám a szurkolók becsületére legyen mondva, akkor is megtapsoltak minden szép támadást, vagy ügyes kapura lövést.
Mindezek ellenére bizony szomorú, hogy bár szerda este 45 ezren tombolnak a Puskás Ferenc-stadionban, igazából csak kisebb részük érkezik a Lothar Matthäus vezette együttes miatt.
Bár felfoghatjuk pozitívan is a történteket: mert emlékszik-e valaki arra, hogy mikor edzett utoljára a válogatott kétezer boldog néző előtt…? ----
Tényleg fantasztikus volt, ahogy Kaká és Ronaldinho 25 méterről küldött szabadrúgásból valamenynyi kísérletére képes volt eltalálni a léc és a jobb kapufa kereszteződését, ezek a zsenik egyetlen centit sem tévedtek. Igaz, lehet fanyalogni, hogy egyik kísérletből sem lett gól, de akkor is csodálatos volt nézni ezt a rúgótechnikát.
A bemelegítés után jöhetett a kétkapus játék: először egész pályára fociztak a dél-amerikaiak, és bár sok gól nem esett ekkor (nem is eshetett, hiszen Carlos Alberto Parreira mester félpercenként megszakította a játékot némi tanácsadás ürügyén), ám akkor is csak ámulni tudtak a nézők a hajszálpontos indítások láttán. Utána pedig azt is tapasztaltuk, hogy miért is mondja mindenki azt a brazilokra, hogy ők még játsszák a futballt. A két kapus, Dida és Marcos ugyanis a jelek szerint csatárposztra tör, ezért a befejező húsz percben ők a mezőnyben próbáltak minél szebb (hangsúlyozzuk, nem eredményesebb, hanem szebb) dolgokat bemutatni, a hálók elé pedig Mancini és Luís Fabiano állt. A vészkapusok röpködtek, a botcsinálta csatárok pedig egyszerűen képtelenek voltak hibázni, csak ők rúgtak gólt…
Szerencsére a szervezők rugalmasak voltak, újabb és újabb kapuk nyíltak ki, így háromnegyed ötre a korábban maximális létszámként engedélyezett kilencezer néző helyett vagy huszonötezren sütkéreztek a székeken. Félő volt, hogy ha ilyen ütemben jönnek a drukkerek, a magyarok esti edzésére már a felső szektorokat is meg kell nyitni… Várta, nagyon várta a brazil labdazsonglőröket a szurkolósereg, és amikor kilépett az öltözőből az első játékos, Luís Fabiano, majd felrobbant a stadion. Aztán sorra jöttek a többiek, utoljára – hatásvadászatból jeles – a legnagyobb sztárnak tartott Ronaldinho. Ekkor valami elképesztő volt az, amit a közönség művelt, kiabált mindenki, látszott, hogy ennek a huszonötezer embernek élete egyik nagy pillanata jött el. Persze, most biztos sokan kritizálják őket, hogy úgymond divatszurkolók, és miért nem inkább a magyar válogatottért őrjöngenek, de fogadjuk el, hogy a futballban – bizonyos aspektusból – Roberto Carlos, Ronaldinho és Kaká az isten.
Erről, persze, azonmód meg is győződhettünk.
Nem volt ez egy kifejezetten hajtós, rakkolós edzés, sőt megkockáztatjuk, nem is vették komolyan az egyórás tréninget a brazilok – ám csöppet sem baj ez, mert belemenések helyett láthattunk káprázatos trükköket, szenzációs cseleket, leírhatatlan labdabűvöléseket. ---- Természetesen telt ház, csaknem 45 ezer néző várja ma a brazilokat a Puskás Ferenc-stadionban, de állítólag minimális számban még maradtak jegyek – és nemcsak a jegyüzéreknél, akik 40-50 ezer forintot is elkérnek a legjobb helyekre szóló tikettekért. Történt ugyanis, hogy több cég, vagy éppen közintézmény nem kérte valamennyi, számára fenntartott belépőt. A legérdekesebb például a parlament esete, hiszen a honatyáknak fenntartott jegyekből ötven nem fogyott el. Ezek a tikettek 10 500 forintba kerülnek, és úgy tudjuk, a képviselők közül voltak, akik sokallták az összeget…