Juhász Rolandnál a visszalépés előrelépést jelent

– Megy a bal?
– Köszönöm kérdését, mostanság nincs gond vele – felelte az MTK Budapest bekkje, Juhász Roland, aki csak azt fájlalja, hogy az elmúlt időszakban gyakorta küszködött a bal térdével. – Februárban, sajnos, volt okom a panaszra, emiatt kénytelen voltam lemondani a ciprusi tornán való részvételt. Talán majd most bepótolom, amit akkor elmulasztottam: életemben először szeretném magamra húzni a magyar válogatott mezét.
– Úgy hallottam, szerdán kitörő örömmel fogadta a Nemzeti Sport megkeresését.
– Való igaz, éppen a juniorok mérkőzését néztem, amikor hívott a kollégája, és rögvest gratulációval kezdte beszélgetésünket. Előbb ösztönösen rávágtam, hogy köszönöm, aztán kérdeztem rá: miért is? Így tudtam meg, hogy meghívtak a legjobbak közé.
– Van sejtése arról, hogy mi alapján döntött ön mellett a kapitány.
– Leghűségesebb drukkereinkhez hasonlóan ő is ott volt mindkét tavaszi bajnokinkon. Először a Haladás, majd a Balaton FC elleni meccsünket látta, így azt gondolom, személyes tapasztalatai alapján határozta el, hogy lehetőséget ad nekem.
– Már az is kiderült, hogy hol: egyrészt a Puskás-stadionban, másrészt – Dragóner Attila távollétében – a középhátvéd posztján.
– Ez az újságokban jelent meg, Lothar Matthäusszal még nem beszéltem erről. Habár ha tippelni kellene, én is arra voksolnék, hogy a védelemben számít rám.
– Ahhoz képest, hogy nem is olyan rég még támadóként vetették be… Igaz, úgy tetszik, a visszalépés egyúttal előrelépést jelent.
– Nagy a valószínűsége annak, hogy a jövőben is hátul bukkanok fel, még akkor is, ha edzéseken néha csatárként teszem a dolgom, nehogy "kimenjem belőlem az érzés". Nem tagadom, néha visszahúz a szívem a támadósorba, de megszoktam már a védő szerepkörét. A válogatottban persze még a kapuba is beállnék, noha tisztában vagyok vele, Babos Gábort vagy csapattársamat, Végh Zoltánt nem kis bravúr lenne kiszorítani…

Újoncok bevetésre készen