– Vágjunk a közepibe: ami a válogatott keretet illeti, ismét sikerült meglepetést szereznie. Józsi György az új felfedezettje. Látta már futballozni?– Bevallom, személyesen még nem, de ha a Slavia Praha legjobbjai között tud lenni, akkor esélyt kell adni neki – válaszolta Lothar Matthäus. – Amúgy a hét végén Csehországba utazom, hogy megnézzem őt a Banik Ostrava elleni összecsapáson. – Nézzük a kimaradókat: Dárdai Pál.– Csapatkapitányként csalódást okozott a játéka Cipruson, így ő most kimaradt. Nálam azok a futballisták játszhatnak, akik a legjobb formában vannak, nem pedig azok, akik az aktív játékosok között a legtöbbet tették a magyar labdarúgásért. Kit hiányol még?– Tököli Attilát. – Az utóbbi meccseken nem volt meggyőző és nem azért, mert gólképtelen volt. Hiányzott a küzdőszellem, s nem dolgozott annyit, amennyit elvártam volna tőle. – Hasonló a helyzet Dragóner Attilával?– Annyiban, hogy ő sem futballozott kiemelkedően. Most egy találkozóra jövünk össze, és ő nem fért be a keretbe. – Mi alapján állította össze a huszonhat tagú keretet?– Sok tapasztalattal gazdagodtam Cipruson, miként a bajnoki mérkőzéseken látottak is befolyásolták a döntésemet. – Mi a véleménye a bajnokságról?– Biztos voltam abban, hogy a hoszszúra nyúlt téli szünet után nehéz lesz a kezdet, a játékosoknak újra fel kell venniük a ritmust. Apró negatívum, hogy a lelkesedés és az öröm hiányzik a magyar futballból, hiszen a játék itt a lényeg, a sportág szeretete, ezért nincs igazi atmoszféra a stadionokban, holott a nézők lelkesek, és vevők a jó futballra. Csak nem a deffenzív magyar labdarúgásra. A csapatok leginkább védekeznek és kevés a gól… Pedig mindenhol tapasztalom: az embereket érdekli a futball, és imádnák… Az igazán jó játékot.– Kritikákat nem most fogalmaz meg először, hiszen a napokban a Vecsernje Novoszti című szerb-montenegrói lapnak nyilatkozva elmondta, jobban érezte magát Belgrádban, s Pesten is szerb barátok veszik körül. – Egy pillanat! Nekem nem feladatom, hogy a magyar nemzet ügyeiről nyilatkozzak, a futballra koncentrálok. A jövőben sem szeretnék minden interjút külön kommentálni, de a megjelenteket újságírói túlkapásnak tekintem.– Tehát nem nyilatkozott hasonlót?– Tény, beszéltem külföldi kollégájukkal, akivel egyébként korábban is többször volt konfliktusom. Ez a téma viszont különösebben nem foglalkoztat, hiszen az, aki ismer, tudja, szeretek itt élni, és szívügyem, hogy kijuttassam a magyar válogatottat a 2006-os németországi világbajnokságra. – Azért még térjünk vissza az említett interjúra: állítólag azt is nyilatkozta, bosszantja, hogy a játékosok az edzést vagy a meccset követően egyáltalán nem foglalkoznak a futballal. – Maradjunk annyiban, nem az én dolgom, hogy egy játékos este az aszszonyt viszi vacsorázni, a barátaival iszik meg egy sört, vagy éppen már este nyolckor ágyban van.