Akinek a pénz nem számít

Mintegy száz magyar drukker éljenezte a bemutatkozás gyanánt 2–0-s sikert elkönyvelő magyar válogatottat – és persze az újdonsült kapitányt, a csapattal és a szurkolókkal még csak most barátkozó Lothar Matthäust.
Tagadhatatlan, a mi kis focinkban rég volt ok az ünneplésre (tisztelet a kivételnek, azaz a Lokinak!), így érthető, hogy az itt kétségbeejtő hideg ellenére sem fagyott le a mosoly a Ciprusra kiránduló fanatikusok arcáról.
Nem elírás: tényleg akadtak olyan focibolondok, akiknek feltett szándékuk volt, hogy szemtanúi legyenek a Matthäus-csapat első – és második – nemzetközi fellépésének. Az itt szolgáló békefenntartókról fentebb már esett szó (nekik csak egy ugrás volt az örmények elleni mérkőzés helyszíne, Paphos…), e helyütt foglalkozzunk azokkal, akik csak azért repültek Ferihegyről a szerelem szigetére, hogy élőben (nem a Sport1-en) lássák, mivel tud többet ez a csapat, mint a régi.

"Két kedvenc együttesem van, a Honvéd és a válogatott – magyarázta Tóth Áron, midőn a lettek elleni összecsapás előtt a limassoli lelátón kicsomagolta a kispesti gárda dicsőségét hirdető drapériát. – Ahová csak tudom, elkísérem a csapataimat, igaz, nem olcsó mulatság ez, de ha nyerünk, az nekem minden pénzt megér. Persze, persze, mondják a haverjaim, mekkora őrült vagyok, de mit tegyek, a Honvéd és a válogatott számomra szent dolog. Még akkor is, ha egyik miatt esetleg háttérbe kerül a másik: miután útra keltem, klubom szerződést kötött Dancs Rolanddal, és én erről csak két nap késéssel értesültem…"
Csütörtökön egyébként bővült a magyar tábor, méghozzá szakértőkkel: a Limassolból pénteken hazarepülő debreceni labdarúgók is kilátogattak a nemzeti együttes meccsére.

A csapat holnapi programja a szigeten
8.00: ébresztő – 8.30: reggeli – 10.00: átmozgató edzés
12.00: ebéd – 13.30: indulás a mérkőzés helyszínére
15.30: tornadöntő Románia ellen – 19.30: vacsora – 23.00: takarodó