A magyar labdarúgó-válogatott tegnap óta Cipruson készül, és a csapatot természetesen elkísértük a szigetre, hogy tudósíthassunk az edzésekről, illetve a nemzetközi torna mérkőzéseiről. Elsőként mindig Lothar Matthäus naplóját "ütjük fel", a német világsztár, a válogatott szövetségi kapitánya naponta sajtófélórában foglalja össze a (z előző) nap számára fontos eseményeit. Oldalainkon ezenkívül interjúkkal, színesebb hírekkel és persze eseményleírásokkal igyekszünk visszaadni, mi történik legjobbjainkkal Cipruson.
Minden rendben – Dárdai Pál mosolya azt jelzi, hogy rá most is számíthat a kapitány (Fotó: Németh Ferenc)
Minden rendben – Dárdai Pál mosolya azt jelzi, hogy rá most is számíthat a kapitány (Fotó: Németh Ferenc)
Minden rendben – Dárdai Pál mosolya azt jelzi, hogy rá most is számíthat a kapitány (Fotó: Németh Ferenc)
Minden rendben – Dárdai Pál mosolya azt jelzi, hogy rá most is számíthat a kapitány (Fotó: Németh Ferenc)
Az első vacsora: mielőtt elindultunk volna Ciprusra, vasárnap este a Margitszigeten találkoztam a keretbe meghívott játékosok nagy részével, míg a Németországban, Hollandiában és Belgiumban profiskodókkal eleve abban maradtunk, hogy ők Limassolban csatlakoznak hozzánk. Fontosnak tartottam, hogy a vacsora előtt beszélgessek a válogatottakkal, hiszen személyesen még nem sikerült mindenkivel megismerkednem, igaz, ők ismerhetnek engem a tévéből… Komolyra fordítva a szót: sajnálom, hogy sérülés, illetve betegség miatt Szűcs Lajos, Dvéri Zsolt és Juhász Roland is otthon maradt, ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy a helyükre meghívott két játékos, Vlaszák Géza és Tóth Balázs éppúgy megállja majd a helyét. Az utazás, mi tagadás, fárasztó volt, ám az örömmel töltött el, hogy úgy vettem észre, ezek a srácok remek közösséget alkotnak. Csupán egyvalamit nem értettem: a magyar kártya szabályait… Hajnali öt után kerültünk ágyba, így a kései, avagy éppenséggel korai fekvést követően engedtem, hogy a szokottnál tovább pihenjenek a fiúk, hogy aztán a délelőtt elfogyasztott reggelit követően egy laza átmozgató edzésen vegyenek részt. A délutáni tréning már komolyabb volt, és meg kell mondanom, nagyon jól mozgott a csapat. Látszott, a labdarúgók vevők az újra, hála istennek, egy hetünk van arra, hogy begyakoroljunk majd mindent. Az csak hab a tortán, hogy közben három meccsen is megmutathatjuk, hol tartunk. Az első, az örmények elleni találkozóval először kedden foglalkozunk, két videokazettát is beszereztünk a szerdai riválisról, úgy tervezem, hogy a délelőtti edzést követően tekintjük meg azokat. Ismerjük és tiszteljük a vetélytársat, de nem tartunk tőle. Hiszem, hogy jobbak vagyunk az örményeknél, remélem, Paphosban ezt bebizonyítjuk. A kezdőcsapaton természetesen már napok óta töprengek, azonban csak szerda délelőtt jelölöm ki, kik kapnak lehetőséget a bemutatkozó mérkőzésünkön. Csak itt mondom el: az újságíróknak kedden felsorolok tizenegy nevet, ám egyáltalán nem biztos, hogy huszonnégy órával később ugyanaz a tizenegy fut ki a gyepre. Egyfajta játék ez is, én mondok néhány nevet, a zsurnaliszták pedig eltöprenghetnek, vajon igazat beszél-e Lothar Matthäus, vagy sem…
