A kezdő sípszótól a halál beálltáig

20.45.: Elkezdődött a Guimares– Benfica bajnoki mérkőzés.
22.01.: Hatvan perc múltán, 0–0-s állásnál Camacho cserélt, a sokat mellőzött Fehért küldte a pályára.
22.31.: A félórányi lehetőséget kihasználta Fehér, gólpasszt adott Aguiarnak, így a hosszabbítást megelőzően győzelemre állt a Benfica.
22.32.: Megnyugodtak a Benfica játékosai, Fehér Miklós mosolyogva vette tudomásul, hogy a középkezdés után sárga lapot kapott. A tragédia viszont elkezdődött: Fehér megigazította a haját, továbbra is mosolygott, majd egyszer csak megfogta a térdét.
22.33.: Néhány másodpercig összegörnyedve állt, majd kitámasztás nélkül, kezét még mindig a térdén tartva hanyatt esett, és fejét erősen bevágta a gyepbe. A televíziós felvételeken jól látszik, hogy a mérkőzés bírája döbbenten állt, néhány játékos azonban elképesztően gyorsan cselekedett. Egyik társa két másodperccel az esés után oldalára fektette, és megpróbálta kihúzni szájából a nyelvét.
22.34.: Már pályán voltak az orvosok is, akik elküldték az élettelenül fekvő Fehér mellől a többieket, hadd kapjon levegőt a játékos. A csatár társai még nem tudták, mekkora baj, de arckifejezéséből ítélve sejtették, hogy nagy.
22.35.: Az egyik orvos ütemesen nyomkodta a magyar légiós mellkasát. A Guimares játékosai csendesen beszélgettek, a játékvezető partjelzőjével konzultált, a lisszaboniak könynyezve nézték eszméletlen társukat.
22.36.: Próbálták Fehért újraéleszteni, és ekkor – a későbi híradásokból ez derült ki – még sikerült is. A játékos nem tért magához, de az orvosoknak ebben a szörnyű helyzetben azzal is meg kellett elégedniük, hogy időt nyertek.
22.37.: Mindenki a mentőt várta, s a kocsi hamarosan meg is érkezett. A tehetetlen Benfica-játékosok némelyike zokogásban tört ki, sírt az edző, Camacho is, mások egymást vigasztalták. A szurkolók rémülten figyelték az eseményeket, többen imádkozni kezdtek Fehér Miklós életéért.
22.47.: A kórház felé száguldó mentőautóban a labdarúgót másodszor is újra kellett éleszteni, és ez is sikerült. A mérkőzést a játékvezető befejezettnek nyilvánította, a Guimares-drukkerek elindultak hazafelé, a Benfica hívőinek egy része pedig a kórház felé vette az irányt.
22.50–00.00.: A guimaresi Nossa Senhora da Oliveira kórházban az orvosok Fehér Miklósért harcoltak, az első hírek infarktusról szóltak. A csatár továbbra is eszméletlenül feküdt, harmadszor kellett újraéleszteni. Megérkezett a Benfica stábja is, majd negyed tizenkettő után a szurkolók első csoportja is befutott. A kórház igyekezett kizárni a sajtót, amely így legfeljebb találgathatott Miklós állapotát illetően. A Santa Clara magyarja, Fehér jó barátja, Vayer Gábor telefonon tartotta a kapcsolatot a kórház és a család között. A visszavonhatatlan tragédia első jele az volt, amikor éjfélkor a lisszaboni vezetők elhagyták a kórházat. Ekkor már sokan sejtették, Fehér Miklós nem él…
00.10.: Minden reménykedés hiábavaló volt, a kórház vezetői hivatalosan bejelentették: Fehér Miklós elhunyt.